Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Hőgye István: „Bábái mesterség" a Hegyalján (1711—1849)
hogy a Város vagy Helység Bírói Július 31.-ik napján Processualis Chirurgus által leendő egy heti oktatás végett (ide értvén az examinait Bábákat is, hogy azok a Tanításban segétségül légyenek) Bodrog Kereszturba olly utasítással, hogy itten magokat kvártély véget a Város Bírójánál jelentsék bé .. . a tehetetlenebb [szegényebb] Bábáknak a Város vagy Helység Cassájábul élelmekre 3 Ftot kiadván.. . a Klistelyozáshoz megkívántató eszközök ingyen jognak adatni. ... Az ezen rendelést tellyesíteni nem akarók pedig a Bábaságnak follytatásátúl azonnal testi büntetés terhe alatt el til tatnak. . . a Bírák alkalmatos Bábáknak szerzése eránt gondoskodni köteleztettnek." 11 1834 ben Szerencsen volt alapképzésük, illetve továbbképzésük. „...Minden bábák szükséges oktatás véget.. . egybe gyűjtetni és a megyei orvostól nyoltz egymást követő napok alatt további szolgálattyaik biztosabb és rendesebb jölytathatása nézetébül folytonosan taníttatni rendeltetvén . . . április 17-től a Bírák minden bábákat a szükséges élelembeliekkel ellátva a Kösség költségeire fogadandó szekeresekkel küldjék át Szerencsre. . . . Kötelességül tétetvén a Szerencsi Bírónak, hogy gondoskodjon jó szállás és alkalmatos helyről, hová oktatás végett összegyűlhessenek . . . " 12 1841-ben 14 napos képzést kaptak az orvosoktól: „A Tekintetes Nemes Vármegye kegyes rendelése, hogy minden város és helység szükséges bábákkal el látva légyen, akik aratás után 14 napokig az illető rendes sebészeknél oktatás végett meg fognak jelenni és az illető orvosok jóváhagyása nélkül semmiszemélynek d bábái szolgálatba avatkozni meg ne engedjék. . . " 13 A megyei próbálkozások mellett többet jelentett azonban az alaposabb, hcsszabb időn át történt oktatás a pesti egyetemen, amelyre szinte évente felszólítások érkeztek Zemplén megyéhez, amit a főorvos Csermák Márton, majd Meczner Pál mindig megküldött a hegyaljai városoknak kihirdetésre. 1819. július 26-án érkezett a felhívás „.. .d Bábák eránt . . .ha ezen megyében több számmal lennének szükségesek és ezen mesterségre valakik kívánnák magokat adni, azok a Pesti Universitásba oktatás véget fel küldessenek." Általában egyéves képzés volt, és nyár végén, augusztusban kezdődött „a Bába Mesterséget meg tanulni akaróknak Cursussa." 1 * Akik egyetemi oktatásban vettek részt cédulás, okleveles bábák lettek. Közülük kerültek ki a járásbábák, a bábák „elöljárói", felügyelői, akiknek főispáni kinevezéséről tudósították a falusi bábákat: ,,. . . Tétessen dobszó által mindenütt és különösen minden valláson levő felekezetek templomaiban az közönségessé: hogy a' Hegyallyai Járásnak eddig volt, s idő közben meg halálozott ki tanult Bábája helyett d Fő Ispányi Hivatal . . . Baronovszki Borbála ki tanult Bába neveztetett ki. . . . Meghagyatik tehát mindenütt a' Bíráknak, hogy az előfordulható veszedelmes szülések eseteiben az illető feleket d most nevezett ujj Bábához Tokajba utasíttsák, 's annak segedelmével éljenek." 15 1814-ben Csermák Márton megyei főorvos beadvánnyal fordult Zemplén megye közgyűléséhez, hogy „.. .a Helytartó Tanácstól ... a megyében megüresedett 3 Bábák helyeinek ki pótolására valami alkalmatos személyeket ide rendeltettni méltóztasson..." 16 A kért három, üresedésben levő hely járási, kerületi bábái állás volt. A pesti egyetemen kívül az 1820-as években már Nagyváradon, Kolozsváron is történt bábaképzés, sőt megyei kimutatások szerint voltak, akik Bécsben, Prágában, Boroszlóban szerezték okleveleiket. Az 1840-es években nemcsak a hegyaljai kerület nagyobb mezővá" Z. It. S. Tállyai korlevelek jkv. 1820. 139. 12 z. it. S. Tállyai körlevelek jkv. 1834. 301. la Z. tt. S. Tállyai körlevelek jkv. 1841. 260. 14 Z. ît. S. IV-lOOl/e/11. 389. és 1809. évi jkv. 710. 15 Z. lt. S. Tállyai körlevelek jkv. 1820. 376. 1C Z. lt. S. Zemplén vm. közgyűlési jkv. 1814. 122.