Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Csorba Sándor: Kölcsey Ferenc hibás szemének kérdéséhez
a költő egészen pontos akkori arcszínét és szokásos testtartását is. A festmény az 1836-os Aurora mellékletének elkészítése céljából válik szükségessé, s Bajza, valamint Kilian tulajdonát képezi. Az arcképet Einsle festi (1. ábra). Ezt a képet Bártfay 1835. október 3-án megveszi Bajzáéktól, s az ő hagyatékából kerül el aztán a mai helyére, a Magyar Tudományos Akadémia Tudós Klubjába. Az 1835-ös Einsle-féle Kölcsey-képről több másolat készül, köztük Ender rajza is 1835-ben az Aurorába készítendő metszet cíljára. Az 1836-os Aurora mégis a Kölcsey kép nélkül jelenik meg. „A — mellőle elkésett arczképről, a szerkesztő tulajdonos s a kiadó urak illy értesítést adnak : Tudományos és polgári pályán egyiránt kit'únöleg jeles hazánk fiának t. Kölcsey Ferencz úrnak képével kívánták az Aurora szerkesztő tulajdonosa, s alulírott ez évi kiadója az 1836diki Aurora becsét nevelni. A kép, mellyet Einsle e czélra feste, tökéletes lön, nem kevésbé annak másolata is, a híres bécsi Ender mester kezei alatt — de a metsző sem az eredetinek szépségét, sem annak hűségét az aczélon vissza nem adta. A helyett, hogy a köztiszteletben álló férfiúnak egy tökéletlen képével lépne fel az Aurora szerkesztője és alulírott kiadója a tiszt, közönség előtt, jobbnak látták annak dolgozását más művész kezére bízni. Ez okból Ender másolata külföldre küldetett metszés végett, s midőn onnan a kép megérkezendik (az időt a hírlapok által fogjuk tudatni), csak akkor fogunk vele az Aurora tiszt, olvasóinak kedveskedni. Ki a kép elkészültekor e levélkét ott, hol az 1836-iki Aurora példányát vásárló, előmutat and ja, az arczképből egy példányt fog kapni. Ifj. Kilian György, könyváros. ,,u Bajza is szól erről magánleveleiben. Előbb Kovács Pállal tudatja nehéz helyzetét 15 , majd Kölcseynek is megírja a sajnálatos eseményt 1836. január 17-én: „Az Aurora megjelent, de, amit felette sajnálok, a barátom uram képe nélkül, mert a metsző nem úgy dolgozó azt, mint én óhajtottam volna. Vannak ugyan zsebkönyveinkben rosszabb képek is, mint a millyen ez fogott volna lenni, de én sokkal inkább tisztelem barátom uramat, sokkal inkább a publicumot, mintsem illy középszerű metszést közre bocsássak, kivált akkor, midőn az eredeti kép oly kitűnőleg jelesen van dolgozva, mint a barátom uramé Einsle által. Visszavetem tehát azt, s a rajzolatot most másodszor Weimarba küldöttem metszés végett Schwerdgeburthoz, ki harmadéve Wesselényi képét az Aurorához olly jól metszé; reménylem, hogy ez a barátom uram képét is kielégítőleg fogja elkészíteni. Csak az a baj, hogy most már a kép egy pár hónapig nem fog a közönség elébe jutni.'''' 16 E metszet történetének áttekintésében bizonyossá válnak a következő adatok: Az Einsle által festett képről Ender osztrák festő készít rajzot 1835-ben, azt Schwerdgeburth weimari metsző metszi ki 1836-ban. Ez a metszet kerül utólagosan az 1836-os Aurorába (2. ábra). Ormos Zsigmond egyik visszaemlékezésében említést tesz egy Szatmár megyének készült nagy képről, és egy Kölcsey életében alkotott újabb metszetről: „Szatmár megye honi derék festészünk Einsle által őt életnagyságban lefesté, az élethű arczképet gyűlés14 Rajzolatok, 1835. december 19. 49. sz. 308. lap 15 Kovács Pál a Tudományos Gyűjtemény és az Aurora munkatársa, majd megalapítja a győri Hazánk című lapot. Hozzá szóló levelében ezeket írja Bajza 1835. december 3-án: „Az Aurora nyomtatása még szeptember közepén kész volt, de képei csak néhány nap előtt érkeztek meg, és most sem úgy, miként óhajtanom lehetett és kellett. Kölcsey arczképet elkontározta a metsző, annyira hogy kénytelen vagyok azt visszavetni, s metszés végett más művész kezeire bízni. Meddig az elkészülend, bele lelik három hónap s így most kénytelenítettem az Aurorát Kölcsey képe nélkül kiadni, a mi nagy hiány, de hiába, rajta már segíteni nem lehet. — A könyv e napokban jelenend-meg." Pitrofl Pál: Kovács Pál irodalmi levelezése. Irodalomtörténet, 1914. II. 16 Szemere-tár 15. k. 1. sz. levél
