Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Csorba Sándor: Kölcsey Ferenc hibás szemének kérdéséhez
san megcsalja az emlékezete, amikor az évtizedek távlatából próbálja visszaidézni arcvonásait. Alig néhány évvel később veti papírra levelét Nagy Ignác, Kölcsey akkori patvaristája. Ő egy baleset okán panaszkodik Bárt fay Lászlónak a Kölcseyt ért baj miatt 1832. március 7-én: „Meghagyásából Tettes Kölcsey Ferenc úrnak bátor vagyok ezen levelemet írni, kit is micsoda szerencsétlen történet ért, amely az írásra is egy ideig alkalmatlanná tette, ezennel általam kívánja a Tekintetes Úrral megtudatni. Egy pohárnak eltörése bal szeme felett okozott homlokán egy másfél colnyi hosszú mély sebet: 13-dik február, estve 11 órakor történt ezen véletlen eset, sok vért vesztett ugyan el, de orvoslás után semmi veszedelmet maga után nem fog következtetni, mint egy ideig az írástól s olvasástól való megóvást, s szobában való veszteglést;.. ." 3 Később maga Kölcsey is beszámol erről a Bártfaynak szóló levelében: „ÉdesLacim, utolsó leveledet, mi mellett a Pest vármegyei munkálkodásokat küldötted, vevém. Már akkor homlokomon a baj megtörtént, s én az olvasásra alkalmatlan valék. Egyedül az urbárium tárgyában dolgozottakat futam keresztül, s nyertem miatta dagadt szemet. . . Nagy Ignác öcsém úgy mondja, hogy a rajtam véletlenül történt seb felől téged tudósított. Négy egész hétig ültem emiatt négy fal között. S innen nemcsak a Tudós Társaság nagygyűlésébe, de a megyei ülésekbe sem vehettem részt."* Nagy Ignác a bal szem felett esett sérülésről ír, Kölcsey pedig arról számol be, hogy e seb miatt bedagad a szeme, s négy hétig nem tudja elhagyni a szobáját. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy Kölcseynek csak az egyik szeme ép, hiszen a gyógyulásig nem tud nagyobb területen mozogni, szobájához köti az átmeneti vakság; a bal szeme ép, hiszen e fölött éri a sérülés, s csakis akkor akadályozhatja a bedagadás, ha a bal oldalon esett sérülés a bal oldalon ép szemet érint. Közel két évtizeddel Kölcsey halála után Kende Kanut, Szatmár megye országgyűlési képviselője nemcsak beszédeiben idézi fel egykori elődjének alakját, hanem újságcikkek megjelentetésével is igyekszik ébren tartani Kölcsey szellemét. Amikor életrajzi adatait veszi számba, ő is a jobb szemet jelöli meg hibásnak: „Lapunk 1-ső számában Kölcsey Ferencz híven talált arczképét és jellemrajzát adtuk, most a nagy férfiú sírjához vezetjük el olvasóinkat, s egyszersmind kiegészítésül életéből közlünk néhány történeti adatot. .. Mint gyermek gyenge testalkatú vala, s a himlő korán megfosztó jobb szeme világától." 5 3. írásos emlékezőinkhez hasonlóan „nyilatkozik" a szatmárcsekei néphagyomány is. Ott eltöltött évtizedeire visszaemlékezve azt őrzik az adatközlők, hogy „a jobb szeme volt hibás". % Jórészt a szájhagyományra támaszkodva írja le Szentimrei Jenő, hogyan is veszti el jobb szemét a gyermek Kölcsey. Azt a tényt, hogy a himlő következtében vált világtalanná egyik szeme, a szépirodalmi stílus eszközeivel és írói fantáziájával kerekíti drámai történetté, s arra a népi hagyományra támaszkodik, amelyik szerint úgy gyógyítják a himlős gyermek sebeit, hogy megfelelően befűtött kemencébe bujtatják be a beteget hét Miatyánk3 Nagy Ignác levele Bártfay Lászlóhoz Nagykárolyból 1832. március 7-én. Kölcsey Ferenc összes művei, III. Bp. 1960. 415. 4 Kölcsey Ferenc levele Bártfay Lászlóhoz Szatmárból 1832. március 14-én. Kölcsey Ferenc összes művei III. 416. Kölcsey szoros barátságban van Bártfayval, akinek pesti háza a kor haladó szellemű íróinak találkozó helye. Kölcsey is nála száll meg, ha Pesten tartózkodik. 5 Kende Kanut 1849-ben szatmári szolgabíró. A szabadságharc után a Szatmár megyei cégényi birtokára vonul vissza. 1861-től többször képviselő. Idézett sorainak lelőhelye: Magyar Néplap, 1856. július 4. 2. szám. G Kölcsey 1815-től 1838-ban bekövetkezett haláláig Csekén (Szatmárcsekén) lakik. Itt is temetik el 1838. augusztus 25-én. Az idézet Sarkadi Sándorné és Varjú Albertné 1965-ben történt visszaemlékezése.
