Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Varga Pál: Bacsó Bálint debreceni orvos-gyógyszerész élete és munkássága
felolvasztván, alszénsavas Hamaggal elbontatnak, az átszivárogtatott lé, felette t sende s tűznél, kiszáríttatik, tiszta laugban fel forr altatván átszivárogtatik, elpároltatik és megjegesíttetik. Laud at ur in tor pore organorum uropoeticorum, in hydrope, in diabete mellita; dosis in aqua destillata communi, vei alcohole soluti urici est a granis 25—60. Szennadék (Cathartina) A" 1 Szenna levelek jól ki főtt leve megszűrődvén öszve elegyedik etzetsavas Ólmaítsal, Kéngyúlat sav adódván hozzá, az Olmats belőlle letsapatik, 's itató papirosson, által szüretik, a' tiszta olvadék vonat sűrűségre elgőzölögtetik, ezen vonat, forró lángban felolvasztatik, és a' lang lepárolása után megjegesítettik. Usus ad alvum movendam in solutione acida a granis 2—4." A GYAKORLÓ ORVOS Bacsó megszerzett képesítései birtokában nemsokára otthagyta Pestet, mert oklevelei hátlapján látható feljegyzések szerint azokat 1830. szeptember 18-án a debreceni tanács ülésén kihirdették, s így szülővárosában —• mint az Debrecen 1830. évi egészségügyi jelentéséből is kitűnik — elkezdte az orvosi tevékenységet. 21 A kezdő orvost az 183l-es debreceni kolerajárvány próbatétel elé állította. A Hatvan utcai kapitányság területének, kolerakórházának felügyeletét — a járvány vonatkozásában —, valamint gyógyítását reá ruházták. Fáradozását siker koronázta, mert szeptember 1-én írásban jelentette, hogy a gondjaira bízott területen a járvány megszűnt. 22 A különböző években a város egészségügyi helyzetéről szóló jelentésekből az is kitűnik, hogy az akkor még nem kötelező himlőoltások közül egymaga többet végzett, mint másik három orvostársa. 23 . írása szerint, mint gyakorló orvos, számtalan esetben szomorúan tapasztalta annak a körülménynek káros hatását, hogy a szegény szülő nők, megesett személyek, megfelelő szakszerű ellátás hiányában sokszor szenvednek helyrehozhatatlan károsodást. Ezen felismerésétől indíttatva elhatározta, hogy saját házánál minden térítés, vagy ellenszolgáltatás nélkül, 1836-tól — egyelőre négy ággyal — szülőintézetet állít fel. Ezen szándékát 1836. január 2-án kelt beadványával jelenti Debrecen város tanácsának, és kéri intézete megerősítését s közhírré való tételét. 24 A városi tanács még aznap foglalkozott az üggyel, s megbízta a kebelébe tartozó egészségügyi kiküldöttséget (a tiszti orvosokat) a javaslattevővel való részletes tárgyalásra. 25 A tisztiorvosok március 8-i négy oldalas jelentésüket így kezdik: „Csudálkozik az egészségre felügyelő kiküldöttség, hogy Doktor Batsó Bálint úr, a többi orvosi intézetek közzül egyet ollyat választ ki a maga munkássága tárgyául, még pedig tulajdon költsége rovására, mely más ennél szükségesebb Intézetek hijánnya mellett, még most egészen el maradhat." Ilyen bevezetés után — a nemes szándékot félremagyarázva — részletesen taglalják, hogy a hetvenezer lakosú városnak először is közönséges 21 HBmL IV. A. 1011/m—94; 79/831 22 A város területe közigazgatásilag, a fontosabb utcákról elnevezve, hat részre, az un. utcakapitányságokra volt felosztva. Komoróczy G.: Városigazgatás Debrecenben 1848-ig. Debrecen, 1969. 34. A kolerajárvány közeledtekor „kolera bizottságot" hívtak életre, s ez a járvány kitörésekor az egyes utcakapitányságok területén „kórházat" hczott létre a betegek elkülönítésére. HBmL IV. A. 1011/dd—1, a kolerabizottság jegyzőkönyve. 23 HBmL IV. A. 1011/m—97, 25/833; —99,71/834; —102, 44/836 21 HBmL IV. A. 1011/k—159; 306/836 25 HBmL IV. A. 1011/1—91; 7/836; Komoróczy i. m. 30.
