Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Varga Pál: Bacsó Bálint debreceni orvos-gyógyszerész élete és munkássága
mestere képesítést is megszerezte. 16 Bacsó befejezett tanulmányainak s emiatti megbecsülésének jele, hogy mint az orvostudomány, sebészet és kémia doktorát 1830. augusztus 25-én a pesti egyetem orvosi karának kollégiuma tagjai közé felvette. 17 ORVOSI ÉRTEKEZÉSE Az akkori képzési előírás szerint az orvosdoktori képesítés elnyeréséhez követelményként szerepelt a nyomtatva benyújtott önálló értekezés elfogadása, valamint a megkívánt szigorlatokon való sikeres helytállás. Bacsó tanulmányának a következő címet adta: „Dissertatio inauguralis chemico-pharmacologico medica sistens praeparata quaedam aevo recentiori in usum medicum vocata, simul cum dosi et applicationis forma." Az értekezést 68 oldalon, két nyelven (latin, magyar) 1830-ban Beimel Józsefnél nyomták, Pesten. Első hat oldalát a bevezetés foglalja el, melyben szenvedélyesen fejti ki és bizonyítja a magyar tudományos nyelv szükségességét és használhatóságát. Ennek bizonyítására a további oldalakon 70 különböző készítmény kétnyelvű leírását adja, kitérve az előállításokra is. A magyar elnevezések nagyon erőszakoltak, nehézkesek. Ezt néhány példa is jól mutatja: acetas morphinae — etzetsavas mákonydék,capsicina = paprikadék, chinina = = kinadék, emetina pura = tiszta hánytatódék, gentiania = tarnitsdék, murias chininae = zöldlő gyulatsavas kinadék, picrotoxina = keserméregvény. Az ajánlott magyar nevek nem is honosodtak meg. A készítmények közül mindössze kilenc szerepel az 1829-es magyar árszabásban, de azok közül is ötnek más — hasonlóan erőszakolt — a magyar neve. 18 Az első Magyar gyógyszerkönyv csak 1871-ben jelent meg, 19 ezért hazánkban 1830-ban az osztrák gyógyszerkönyv volt hivatalos. Abban is, más közkézen forgó külföldi gyógyszerkönyvekben is az értekezésben felsorolt készítmények közül többet meg lehet találni, de azok előállítását Bacsó másképpen írja le. 20 A hetven különböző készítmény leírása ugyan latin és magyar nyelvű, de az orvosi javallatok, valamint az adagolások csak latin nyelvűek, s megkülönböztetésül dőlt betűvel szedték. Az értekezés szellemének érzékelésére két készítmény magyar nyelvű leírását, valamint a hozzájuk tartozó, csak latin részeket ideiktatom. „Hugyadék (Uricum) Ämost botsátott viselletet szörp sűrűségre el kell párolni, és hozzá, ugyan annyit nyomó Fojtó savat ( HNO3) adván jég fördőben kell tartani, hogy a fel fojtó savas hugyadék ( supernitras urici) kíjegesedjék, d jegek d Fagy ás pontjáig hűtött közönséges le párolt vízzel kimosattatnak, és szítató papirossok közt kiszáríttatnak; akkor közönséges lepárolt vízben 1G Az eredeti oklevelek TREN 641—7c, d, e, f, g, i jelzet alatt találhatók. Az oklevelek mind latin nyelvűek, kivételt képez az „e" jelű száj- és fogorvoslás mesterének kiadott, mert annak szövege német. Ez az angyalos magyar címeres oklevél a Pesti Egyetem függő pecsétjével is el van látva. Ennyi képesítés ilyen rövid idő alatti megszerzését, illetőleg ezt a teljesítményt értékelhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy a későbbi híres egyetemi professzorok, Semmelweis és Lenhossék József 3, illetőleg 4 képesítést csak kétéves időközökben szereztek meg. Hőgyes: i. m. 157., 178. 17 Az eredeti latin oklevél található: a TREN 641 /7k 18 Taxa medicamentorum pro Regno Hungáriáé et pariibus eidem adnexis. Budae, 1829. 19 Magyar gyógyszerkönyv. Pharmacopoea Hungarica. Pest, 1871. 20 Pharmacopoea Austriaca. Ed. 3. Vindobonae, 1820.; Pharmacopoea Bavarica. Monachii, 1822.; Pharmacopoea Batava. Ed. J. Tr. Niemann. 2. ed. Lipsiae, 1824.
