Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Duka Zólyomi Norbert: A magyarországi gyógyszertári vizsgálatok alapvető reformjai a 18 században
zőkönyvei, azaz az országos minták alapján és az 1786 óta gyakorolt eljárás szerint a következők voltak: 1. Technikai adatok, a gyógyszerész és személyzetének személyi adatai, segédkönyvek (feltétlenül megkívántatott a Pharmacopoea Provincialis Austriaca legutolsó kiadása és a bécsi Taxa), a helyiségek és állapotuk. 2. Az egyes drogok és gyógyszerek ellenőrzése. Az előírtak megtalálhatók-e a gyógyszertárban és kellő mennyiségben; állapotuk és minőségük. Az ellenőrzést szakszerű módszerekkel kell végrehajtani (reagenciák használata és hasonlók). 3. Teljesen új volt esetleges megjegyzések és konkrét indítványok beiktatása a jegyzőkönyvbe. Ilyenek Husztynál és Lumniczernél egyaránt találhatók: hiányjegyzékek kötelező bevezetése, számlakönyveké, a sebészek által kiállított vények különleges ellenőrzése, az edények és súlyok vizsgálata, nem változott-e térfogatuk a használat és a szennyeződés következtében. Követelmény lett, hogy a drágább külföldi drogokat és szereket olcsóbb belföldiekkel kell helyettesíteni, pl. a spanyolországi szódát belföldi Sal alcalicum Pannonicummal, vagy hogy a babonás tömeg által követelt szereket, melyeknek gyógyító hatásuk nincsen — pl. az Axungiae (állati zsírok) — ki kell küszöbölni; hasonlóképpen ki kell zárni a kézi eladásból a mérgeket és kábítószereket. Huszty azt is követelte, hogy a bécsi taksát a magyarországi viszonyoknak megfelelően módosítsák, és megalakítsák a külföldön létező, de Magyarországon ismeretlen Collegium Medicumokat, melyek általában ellenőrzést gyakorolnak a gyógyszertárak felett. Végül Huszty önálló magyarországi gyógyszerkönyv bevezetésére is gondolt — valójában erre csak 1872-ben került sor —, Lumniczer pedig élő herbáriumok bevezetését ajánlotta, sok gyógyszerész hiányos botanikai ismereteire való tekintettel. Ha ebből a számos indítványból a további jegyzőkönyvek sokat el is mellőztek, a minták mégis megnyitották Magyarországon az utat a folyamatos, szabályszerű és szakszerű alapon végrehajtott gyógyszertárvizsgálatokhoz, amilyenekre azután a pesti orvostudományi kar felügyelete alatt hovatovább minden hazai gyógyszertárban sor került, és amelyek betöltötték azt a célt, melyet Huszty egyik beadványában oly találóan a következőképpen fogalmazott meg: „A gyógyszertári vizsgálatoknak részleteken felül elsősorban az a céljuk hogy a gyógyszerészt állandó feszültségben tartsák, az orvosokat pedig arra kötelezik, hogy a hiányokat jelentsék." Zusammen fassung Seit dem Mittelalter richtete sich die Aufmerksamkeit der Universitäten auf die, in ihrem Anziehungskreis fungierenden Apotkeken, und auch die Städte überprüften zeitweise die Tätigkeit der, zu ihrem Gebiet gehörigen Apotheken. Bezüglich des Gebietes des geschichtlichen Ungarns wurde die Verpflichtung der jährlichen Überpfüfung der Apotheken als erstes in den Anordnungen von Karl III. 1727. und 1736. erklärt. Diese Anordnungen schienen damals nur formal zu sein, da sie das Objekt und die Methoden der Untersuchung nicht enthalten haben. Das für das ganze Land gültige Überprüfunsmodell wurde 1786 vom Stattrat bestimmt. Den Grund dieses Modells, sowie den der 1802 herausgegebenen detailierten Anweisungen, bildeten die Untersuchung einer Arzneifälschungsangelegenheit, und im Laufe dieses Verfahrens von den Chefärzten Zacharias Theofil Huszty und István Lumniczer verfertigten Protokolle ;- welche gleichzeitig die zwei fundamentalen Bedingungen: die Gleichschaltung der Überpfüfungen und den fachmässigen Charakter derselben, geschaffen haben. N. DUKA-ZÓLYOMI, Dr. jur., CSc. 83000 Bratislava, Zubekova 23. CSSR
