Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Duka Zólyomi Norbert: A magyarországi gyógyszertári vizsgálatok alapvető reformjai a 18 században

zőkönyvei, azaz az országos minták alapján és az 1786 óta gyakorolt eljárás szerint a következők voltak: 1. Technikai adatok, a gyógyszerész és személyzetének személyi adatai, segédkönyvek (feltétlenül megkívántatott a Pharmacopoea Provincialis Austriaca legutolsó kiadása és a bécsi Taxa), a helyiségek és állapotuk. 2. Az egyes drogok és gyógyszerek ellenőrzése. Az előírtak megtalálhatók-e a gyógyszer­tárban és kellő mennyiségben; állapotuk és minőségük. Az ellenőrzést szakszerű mód­szerekkel kell végrehajtani (reagenciák használata és hasonlók). 3. Teljesen új volt esetleges megjegyzések és konkrét indítványok beiktatása a jegyző­könyvbe. Ilyenek Husztynál és Lumniczernél egyaránt találhatók: hiányjegyzékek köte­lező bevezetése, számlakönyveké, a sebészek által kiállított vények különleges ellenőrzése, az edények és súlyok vizsgálata, nem változott-e térfogatuk a használat és a szennyező­dés következtében. Követelmény lett, hogy a drágább külföldi drogokat és szereket olcsóbb belföldiekkel kell helyettesíteni, pl. a spanyolországi szódát belföldi Sal alcalicum Pannonicummal, vagy hogy a babonás tömeg által követelt szereket, melyeknek gyógyító hatásuk nincsen — pl. az Axungiae (állati zsírok) — ki kell küszöbölni; hasonlóképpen ki kell zárni a kézi eladásból a mérgeket és kábítószereket. Huszty azt is követelte, hogy a bécsi taksát a magyarországi viszonyoknak megfelelően módosítsák, és megalakítsák a külföldön létező, de Magyarországon ismeretlen Collegium Medicumokat, melyek általában ellenőrzést gyakorolnak a gyógyszertárak felett. Végül Huszty önálló magyar­országi gyógyszerkönyv bevezetésére is gondolt — valójában erre csak 1872-ben került sor —, Lumniczer pedig élő herbáriumok bevezetését ajánlotta, sok gyógyszerész hiá­nyos botanikai ismereteire való tekintettel. Ha ebből a számos indítványból a további jegyzőkönyvek sokat el is mellőztek, a min­ták mégis megnyitották Magyarországon az utat a folyamatos, szabályszerű és szakszerű alapon végrehajtott gyógyszertárvizsgálatokhoz, amilyenekre azután a pesti orvostu­dományi kar felügyelete alatt hovatovább minden hazai gyógyszertárban sor került, és amelyek betöltötték azt a célt, melyet Huszty egyik beadványában oly találóan a kö­vetkezőképpen fogalmazott meg: „A gyógyszertári vizsgálatoknak részleteken felül elsősorban az a céljuk hogy a gyógyszerészt állandó feszültségben tartsák, az orvosokat pedig arra kötelezik, hogy a hiányokat jelentsék." Zusammen fassung Seit dem Mittelalter richtete sich die Aufmerksamkeit der Universitäten auf die, in ihrem Anzie­hungskreis fungierenden Apotkeken, und auch die Städte überprüften zeitweise die Tätigkeit der, zu ihrem Gebiet gehörigen Apotheken. Bezüglich des Gebietes des geschichtlichen Ungarns wurde die Verpflichtung der jährlichen Überpfüfung der Apotheken als erstes in den Anordnun­gen von Karl III. 1727. und 1736. erklärt. Diese Anordnungen schienen damals nur formal zu sein, da sie das Objekt und die Methoden der Untersuchung nicht enthalten haben. Das für das ganze Land gültige Überprüfunsmodell wurde 1786 vom Stattrat bestimmt. Den Grund dieses Modells, sowie den der 1802 herausgegebenen detailierten Anweisungen, bildeten die Unter­suchung einer Arzneifälschungsangelegenheit, und im Laufe dieses Verfahrens von den Chefärz­ten Zacharias Theofil Huszty und István Lumniczer verfertigten Protokolle ;- welche gleichzeitig die zwei fundamentalen Bedingungen: die Gleichschaltung der Überpfüfungen und den fach­mässigen Charakter derselben, geschaffen haben. N. DUKA-ZÓLYOMI, Dr. jur., CSc. 83000 Bratislava, Zubekova 23. CSSR

Next

/
Oldalképek
Tartalom