Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Duka Zólyomi Norbert: A magyarországi gyógyszertári vizsgálatok alapvető reformjai a 18 században
Pozsonyén, amely akkor az ország fővárosa volt, és Nagyszombatén, ahol 1769-ben a már működő egyetem keretében megalakult az első magyarországi orvostudományi kar. A pozsonyi források szerint 1785-ig csak a gyógyszertárvizsgálatok alaki, általános adatait ismerhetjük meg: ki, mikor, milyen gyógyszertárakat vizsgált meg. Akkor 5 polgári és 2 szerzetesrendi gyógyszertár volt a városban (a jezsuitáké és irgalmasrendiekc; az Erzsébet-rendé csak belső használatra volt jogosított). A vizsgálatok tartalmára csak gyér megállapítások utalnak. 1709: „minden rendben van". 1729: a gyógyszertárban megtalálható a bécsi diszpenzatórium, 1747, 1748, 1749: „minden rendben". Feltűnő, hogy számos évre vonatkozóan a városi jegyzőkönyvekben egyáltalán nincs nyomuk a gyógyszertárvizsgálatoknak (1700—1708, 1710—1728, 1730—1734, 1737—1742, 1751 stb.), csak 1785-től folytatólagos a sorozat. 6 Nagyszombatban hasonló volt a helyzet. 7 Itt az első adat egy nyilvános teriáka-készítésről szól: a meghívottak számát és a nyilvános, színpadias rendezést tekintve mai szóval akár teriáka-shownak is nevezhetnők. Egyébként ez a látványosság a német területeken a középkor óta ismeretes volt, de Magyarországon nem honosult meg. Jung Ábrahám, a jezsuita gyógyszertár gondnoka, 1647. május 16-án közölte a városi magisztrátus tagjaival és a városban működő orvosokkal, hogy nyilvánosan fog teriákát készíteni, amihez őket meghívja. Ugyanis — írja — a gyógyszer mindkét fajtája, a Theriáka és Mithridatum, mely a patikában található, „elöregedett és kimerült". A jelenlevők majd megállapíthatják, hogy elkészítésük mennyiségben és minőségben megfelel-e a kívánalmaknak. Az egészből azt következtethetjük, hogy addig Nagyszombatban nem került sor hivatalos gyógyszertárvizsgálatra, és Jung akcióját is inkább reklám- és gazdasági meggondolások inspirálták, semmint tudományos elképzelések. A teriáka igen költséges gyógyszer volt, és ilyen teriáka-shownak elsősorban azt kellett bizonyítania, hogy a gyógyszerész semmi értékes alkatreszt nem hagyott ki belőle, sem rosszabb minőségűvel nem helyettesített. A legrégibb adat Nagyszombatban gyógyszertári vizsgálatról egy 1689-ből származó feljegyzés, mely szerint a város főbiztosa (comissarius) elrendelte, állapíttassék meg, nincsenek-e romlott szerek vagy anyagok a város gyógyszertáraiban. Ez a rendelkezés, ha keresztül is vitték, csak egy kérdést vetett fel, valószínűleg feljelentés alapján, és nem tekinthető rendszeres gyógyszertárvizsgálatra célzó előírásnak. Nagyszombatban is az 1727-es és 1736-os országos rendeletek alapján megejtett gyógyszertári vizsgálatok lettek rendszeresek. Tartalmilag nem különböznek az egykorú pozsonyi vizsgálatoktól. A vizitátorok megállapítottók, hogy az összes patika (3 polgári, 1 jezsuita) gyógyszerekkel jól el van látva. Néhány konkrétebb adatot az 1762., 1763. és 1769. évekből ismerünk: a városi orvos néhány szirupot és kompozitát vizsgált meg tüzetesebben. Az országos viszonylatban kötelező vizsgálatminta bevezetése — Huszty, majd Lumniczer jegyzőkönyvei alapján — Nagyszombatban is új tartalmat adott a gyógyszertári vizsgálatoknak. Alaposabbak lettek, szakszerű módszerekkel állapították meg természetesen csak egyes, kiragadott gyógyszerek és drogok minőségét. Összefoglalva, 1786 óta a gyógyszertárvizsgálatok szakszerű megalapozottsága a következőkben nyilvánult meg. Az ellenőrzés bizonyos pontokat nem mellőzhetett. Ezek Huszty és Lumniczer jegy6 Pozsony város levéltára. Protocollum actionale 1700—1784. 7 Simoncic, J. : Adalékok Nagyszombat egészségügyének történetéhez a feudalizmus korában. Comm. Hist. Artis Med. (57—59) 1971, 211—218.: Nagyszombat város levéltára (Archiv mesta Trnavy). Statuta Communalia 1690—1738, 22 a. art. 24. (az 1689-iki patikaellenőrzés)
