Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Pető Mária: A népességnövekedés szabályozása az ókorban

S ha mégis megmaradna a magzat, a továbbiakban ne ezekkel a közönséges kenőcsökkel, hanem meleg búzadarába kevert bikaepéből és abszintból készült kenetekkel kenje magát, és ehhez hasonló tapaszokat használjon. 65. Aki viszont el akarja hajtani a magzatot, az két vagy három nappal korábban vegyen folyamatosan fürdőket, egyen keveset, használjon lágyító hatású pesszáriumokat, tartózkodjon a bortól, majd vágjunk eret rajta, és sok vért vegyünk el tőle. Amit ugyanis Hippokratész mond az Alapelvek című könyvében, ha a vérsűrűségben szenvedők esetében nem is, de az egészséges nő esetében igaz: „A terhes nő, ha eret vágnak rajta, idő előtt megszül." Mert mint ahogy megindul az izzadás, a szél és a bélsár, a tartalmukat közrefogó szervek elernyedése esetén, ugyanígy a magzat is leválik az ily módon leernyedt méhről. Az érvágás után pedig lágyító hatású pesszáriumokat kell használni, a melegség ugyanis nagyon hasznos a hüvely ellazításához. Ha viszont valaki irtózik az érvágástól, vagy gyenge hozzá, előzetesen tágítsa ki a hüvelyét ülőfürdőkkel, lazító hatású pesszáriumokkal, csak vizet igyon, egyen keveset, vegyen be hashajtót, alkalmazzunk lazító hatású beöntési, és ezután használjon magzatelhajtó pesszáriumot. Pesszáriumként ne a túl csípőseket válasszuk, nehogy a kelleténél erősebbek legyenek és gyulladást okozzanak. Az enyhébbek közül a következők ajánlatosak: mirhát, violamagot, keserűfüvet egyenlő arányban gyúrj össze vízben, és formálj belőlük babnagyságú labdacsokat. Vagy: három uncia rutalevelet, két uncia mirhát és ugyanannyi babérlevelet áztass be borba, és idd meg. Egy más pesszárium, a magzat biztonságos elhajtására: violamagot, zsályát, ként, abszintot, mirhát — mindegyikből azonos mennyiséget — gyúrj össze vízben. Aki használni akarja, előbb mosakodjon meg, vagy vegyen előzetesen ülőfürdőket, és ha többszöri fürdővel sem megy semmire, üljön ismét ülőfürdőbe és utána használja ezt. Mások több más szert is megemlítenek, ám óvakodni kell a túl erősektől, és attól, hogy valami éles tárggyal válasszuk le a magzatot, mert fennál az a veszély, hogy megsértjük a szomszédos szerveket. A magzatelhajtás után egyébként ugyanaz a gyógymód alkalmazandó, mint gyulladás esetén. (A fordítás Sorani gynaeciorum libri IV. Edidit Ioannes Ilberg, [Lipsiae et Berolini in aedibus B. G. Teubneri, 1909.] kiadvány alapján készült) Theodorus Priscianus: Euporiston (Házi orvosságok) 23. Vetélést előidéző szert soha senkinek sem szabad adni. Tanúsítja ezt Hippocrates kijelentése is, mely szerint : ily súlyos bűn vádjával az ártatlan orvosi hivatást bemocskolni nem szabad. De mert vagy az anyaméh gyengesége folytán, vagy az életkor szülésre alkalmatlan volta miatt, — s ez okból gyakran történik koraszülés —, a nők veszélyeztetve vannak, az életveszélybe került nők számára sokszor a legbiztosabb megoldás az, hogy egyetlen magzatuk elvetélése árán vásárolják meg életüket; mint ahogy a száradó ágú fák esetében is haszonnal alkalmazzuk a metszést, vagy a teherrel megrakott hajóknak is, midőn heves viharban hányódnak, rakományuk elvesztése jelenti a legbiztosabb menedéket. Ezért a következőkben röviden vázolom az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. 24. Ha tehát el kell távolítanunk a magzatot, mivel az életkor éretlensége, vagy a föntebb összefoglalt hiányosságok miatt kényszerhelyzet állt elő, tegyük ezt finoman, s azt ajánlom, hogy leginkább ezekkel a módszerekkel. Csillapító hatású borogatásba keverjünk