Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Monory Bulcs: Euthanasia — a pro és contra nézetek tükrében
említést tesz arról, hogy amikor dr. Sander angol orvos levegőt fecskendezett, nem vitásan végstádiumban levő betegének vénájába, s ezt a tényt be is ismerte, akkor támogatói a bírósági tárgyalás előtti hónapokban pénzt gyűjtöttek, petíciókat írattak alá és beszédeket mondtak érdekében. Hasonlóképp pregnánsan mutatja a társadalmi — és részben talán a jogi — megítélést is az az 1967. évi franciaországi eset, amikor Liège-ben a bíróság felmentette a szülőket, a rokonokat és az orvost, akiket egy thalidomid-károsított gyermek megölésével vádoltak. Századunk hetvenes éveitől üjult erővel bontakozott ki az euthanasia körül a vita. Bizonyítja ezt számos tanulmány, tudományos publikáció 18 , sőt jó néhány bírósági döntés és parlamenti tárgyalási szakaszba eljutott, az euthanasia legalizálását célzó törvényjavaslat. 19 Az amerikai orvosok véleményét tükrözi többek között a New York-i orvosi kamara 1973-ban közzétett különleges nyilatkozata, melyben amellett foglalt állást, hogy a halálos beteg páciensek vagy azok hozzátartozói maguk döntsenek arról, vajon életüket rendkívüli eszközökkel meghosszabbítsák-e? A tisztességben való meghalás tárgyában dönteni, illetve az élet meghosszabbítására alkalmas különleges gyógymódok alkalmazását visszautasítani, amikor vitathatatlanul bizonyított, hogy a halál elkerülhetetlen, ezek a döntések a szenvedő betegre és a család orvosának jóváhagyásával a legközelebbi hozzátartozókra tartoznak. Hasonló hangok csendültek ki a páciensek jogairól szóló deklarációból, melyet ugyancsak 1973-ban fogadott el az amerikai Hospital Association. Eszerint minden betegnek 18 L. pl.: Horváth T.: Euthanasia és büntetőjog, i. m. 48. skk.; Pinatel, J. i. m.; Horváth T.: Euthanasia — az orvosetika és a büntetőjog dilemmája, i. m. 644. skk.; Nizsalovszky Endre: A szerv- és szövetátültetések joga. Bp. 1970. 57 — 72.; Petri Gábor: „Az orvos dilemmája" napjainkban. Orvosképzés 1970. 243. skk.; Törő Károly: Személyiségvédelem a polgári jogban. Bp. 1979.; Ferencz Zoltán — Körinek László: Etikai és büntetőpolitikai meggondolások az euthanasia értelmezésében. Jogtudományi Közlöny 1978. 6. 312. skk.; Boldizsár Ferenc: Euthanasia: Igen? Nem? Valóság 1970. 10. 86. skk.; Dezső László: Euthanasia avagy az orvosi etika válsága? OH 1916. 22. 1328. skk.; Horváth T.—Viski L. i. m.; Monory Bulcs: Az euthanasia mint a jelen élő problémája. Jogtudományi Közlöny 1981. 8. 697. skk.; Blasszauer Béla: Euthanasia: Érvek és ellenérvek. Valóság 1980. 4. 63. skk.; Trammell, R. L.: The presumption against taking Life. The Journal of Medicine and Philosophy 1978. március, 54.; Johnson, A. G. : The right to live or the right to die. Nurs. Times 1971. május 13., 573.; A plea for beneficial euthanasia. The Humanist 1974. július-augusztus, 4 — 5.; Jaretzki, A. i. m. 539.; Campbell, A. W. i. m. 160-161.; Nicholson, R.: Schould the patient be allowed to die? Journal of Medical Ethics 1975. április, 6.; Flechter, G. P.: Legal Aspect of the Decision Not to Prolong Life. Journal of American Medical Assotiation 1968. 19 L. részletesebben: Monory B. i. m.; Monory Bulcs: Az euthanasia modern értelmezése. Magyar Jog 1982. 4. 299-312.; illetve a Medical News-Japan J. A. M. A. 1963. 183. 8. sz., melyben olvashatjuk, hogy a Nagoya-i (Japán) fellebbviteli bíróság esetei döntésében körvonalazta: milyen feltételek mellett lehet euthanasiát végrehajtani Japánban. A tárgyi ügyben egy 22 éves fiút vádoltak emberölés bűntettével, mert apja könyörgésének engedve, megölte gyógyíthatatlan, gyomorrákban szenvedő szülőjét, s így vetett véget a beteg több hetes iszonyú szenvedésének. A tárgyaláson hozott ítéletének indoklásában a bíróság körvonalazta az euthanasia megengedhető végrehajtásának alapfeltételeit: — a beteg gyógyíthatatlan legyen, közel a halálhoz, — a szenvedések és fájdalmak érjék el az emberi tűrés határait, — a cselekmény célja egyedül a fájdalom enyhítése legyen, — a beteg saját, szabad akaratából egyezzen bele, hogy megöljék, — az ölést meghatalmazott orvos végezze, vagy az ő irányítása alatt történjék, és végül — az ölés módszere megfelelő legyen. Karen Ann Quinlain ügye az USA-ban (Mérleg 1976. 11. 161 — 182.), a francia Eric Boizel esete (Paris Match 1977. február 11. 37 — 41.), ill. a Frankfurter Allgemeine Zeitung híradása (1973. 114. 7.): ,,A floridai szövetségi állam kongresszusa kis szótöbbséggel bár, de elutasította
