Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Rex-Kiss Béla: A vérátömlesztés története hazánkban — történeti előzmények és visszaemlékezés

gyermekosztályán véradó-szolgálatot hoztak létre. Erre épült a kórház Vérellátó Szolgálata, amit 1951-ben ÓVSZ Alközponttá szerveztek át [14]. Abban, hogy az országban Szombathelyen létesült az első vidéki vérellátó szolgálat, elévülhetetlen érdemei voltak Pethő kórházigazgató mellett István Lajosnak (abban az időben a kórház gyermekgyógyász alorvosának, aki ma az intézet igazgató-főorvosa). Ma ez a legnagyobb vidéki transzfúziós intézet és egyben haematológiai centrum is. (Itt állították fel ünnepélyes külsőségek között 1981 októberében Landsteinemek, a vércsoportok felfedezőjének mellszobrát.) Ugyancsak 1949-ben a Szabolcs utcai kórházban is megkezdte működését az első budapesti decentrum is dr. Valló Dezső főorvos vezetésével. 1949 őszén érkezett hazánkba a Szovjetunióból Borisz Petrovszkij sebész professzor, aki intézetünket rövid időn belül felkereste. Elismerően nyilatkozott a tapasztaltakról és megígérte, hogy segítségünkre lesz a szovjet tapasztalatok átvételében. ígéretének eleget is tett, és a későbbiekben sokat segített az intézet továbbfejlesztésében. így pl. már a második transzfúziós tanfolyamon is több előadást tartott. Az OVSZ-t, ill. annak központi intézetét hivatalosan 1949 októberében nyitotta meg Ratkó Anna népjóléti miniszter. Dicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy a Szovjetunió után a szocialista országok közül elsőként hazánkban létesült ilyen korszerű véradószervezet és transzfúziós intézet. A magyar véradószolgálatot és annak központját, az Országos Haematológiai és Vértranszfuziós Intézetet ma a világ élvonalában tartják számon. IRODALOM 1. d'Agote, L. : An. Inst. Modelo. Clin. med. Buenos Aires. 1915, Nr. 1—3. 2. Bagdassarow, A. A. — Guljajew, A. W. : Bluttransfusion. Berlin, 1958. 3. Bakay, L. : Über die praktische Anwendung der Bluttransfusion. Ther. d. Gegenw. 1929, 70, 1015. 4. Bernstein, F. : Ergebnisse einer biostatischen zusammenfassenden Betrachtung über die erblichen Blutstrukturen des Menschen. Klin. Wschr. 1924, 1495. 5. Berghoff, E.: Zur Geschichte der Entwicklung der Bluttransfusion. II. Österr. Ärztetagung Salzburg. 1948. IX. 6—8. 6. Breitner, B.: Die Bluttransfusion. Wien, 1928. 7. Cserna J.: A vérátömlesztésre alkalmas vér kiválasztása. Orv. Hetil. 1923, 67, 44. 8. Eisler, M. — Kovács, N.: Über die Verwendung von getrockneten Menchenscrum (Trockenhämotest) zur Blutgruppenbestimmung. Münch, med. Wschr. 1930, 709. 9. Gerlóczy G.: Újabb vérreakciók és azok klinikai jelentősége, Orvosképzés, 1926. 10. Gyergyai Á.: Tanulmányok a vér átömlesztéséről. Gyógyászat. 1874; Orv. Hetil. 1874., 1875, 1876. 11. Haba A.: A sajátvér átömlesztésének eredményei. Orvosképzés 1924, 14, lü. 12. Heim, W. : Langenbeck Arch.f. klin. Chir. 1965, 313, 86. 13. Hochhalt, K.: A vérátömlesztés műtétének jelen álláspontja. Gyógyászat 1874, 44, 18—23. 14. István L. : A Szonbathelyi Vérellátó Alközpont munkájáról. Vasmegye Egészségügye, Szombathely, 1955. 15. István L. : A várátömlesztésről és a véradásról. Bp. 1955. 16. János Gy. : A vérátömlesztésről napjainkban. Bp. 1950. 17. Kramár J.: Adatok a vérátmömlesztés szövődményeihez. Orv. Hetil. 1929, 73, 187. (Id.: Steffen, P. 49) 18. Kubányi E.: Vértranszfúziós tapasztalatok. Orvosképzés, 1925. 75, (Különfüzet). 19. Kubányi E.: A vérátömlesztés. Bp. 1926.