Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szentgyörgyvölgyi Gábor: Köleséri Sámuel pályája és jelleme
első leírását Kölesérinek címezte irodalmi levél formájában, „Historico-physico topograpbica Valachiae Austriacae subterraneae descriptio" címen, 1724-ben. Nem nehéz felismerni rajta Köleséri „Auraria Romano-Dacica"-jának hatását — írja Jakó fentebb idézett munkájában. Orvosi tevékenysége soha nem volt vitatott, mindig a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak róla. V. Bologa román orvostörténész Pápai-Páriz Ferenc mellett Köleséri Sámuelt tartotta a század Erdélye legkiemelkedőbb orvosegyéniségének [2]. Köleséri Sámuel meghalt: 1732. december 24-én, Nagyszeben városi tömlöcében, ahova első felesége juttatta. Halálának oka: hirtelen felindulásból eredő apoplexia cerebri. IRODALOM 1. A magyar orvosi iskola mesterei. Szerk. : Réti Endre. Bp. 1969. 22. 2. Bologa, Valeriu: Adalékok a Román N. K. orvostudományának történetéhez. Bukarest, 1955. 143. 3. Hóman Bálint—Szegfű Gyula: Magyar történet. Bp. 1943. IV. 309. 4. Jakó Zsigmond: A XVIII. század eleji román művelődési élet és a korai német felvilágosodás kapcsolatai Köleséri Sámuel levelezésének tükrében. Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények XIII. évf. 1. 1969. 5. Jakó Zsigmond: írás, könyv, értelmiség. Bukarest, 1977. 176. 6. Jakó Zsigmond: Köleséri Sámuel tudományos-irodalmi levelezése. (Kézirat) 7. Magyary Kossá Gyula: Magyar orvosi emlékek. Bp. 1931, III. 376. 8. Nagybákay Antal: Egy barokk-kori debreceni főbíró élete — Szerem/ey Sámuel. Debrecen, 1942, 52. (A debreceni Tisza István Tud. Társaság kiadványa. VIII, 6.) 9. Pataki Jenő: Köleséri uram házasságai. Pásztortűz, 1925, XI. 5. 10. Szádeczky Lajos: Gróf Bethlen Kata élete és végrendeletei. Bp. 1895. 11. Szentgyörgy völgyi Gábor: Kereseéri Köleséry Sámuel kapcsolata Debrecennel. Múzeumi Kurír. Debrecen, 1980. 34. IV. 4. 12. Takáts Sándor: Szálai Barkóczy Krisztina. Bp. 1910, 33, 68, 266. 13. Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. 1. Bp. 1960, 165—171., 173—181. 14. Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. 111. Bp. 1968, 297—299. 15. Zoltai Lajos: A Komáromy-ház története. Debreceni Képes Kalendárium, 1914, 125. Zusammen fassung Die Ereignisse seines privaten Lebens des Arztes, Politikers, Schriftstellers Sámuel Köleséri (1663—1732) interessierte die öffentliche Meinung seiner Zeit mehr als seine Werke. Er wurde der Wankelmütigkeit, Bigamie, Geldsucht angeklagt. Die Studie versucht durch bisher bekannte und neue Daten und Einzelheiten diese Anklage zu dämpfen. Neben der Ausübung seiner ärztlichen Praxis bekleidete er ein hohes Amt im Siebenbürger Gubernium. Nach dem Friedensschluss von Szatmár —• der dem Rákóczi-Freiheitskampf ein Ende setzte — 1711 betätigte er sich auf dem Gebiet der Kulturpolitik, welche die Konfessionen, Nationen und Nationalitäten versöhnen wollte: er war der Wegbereiter der frühen deutschen Aufklärungsideen und Zielsetzungen in Ost-Europa, die er auch in seinem literarischen Werk vertrat. Für ihn war die Macht kein Ziel, sondern ein Mittel seiner Ziele. Seine politischen Ansichten über Privatfreiheit, Glaubensfreiheit, ökonomische und soziale Fragen standen nicht im Einklang mit den gewaltsamen Militärverordnungen und Massnahmen des Habsburg-Reiches, die die Teilung der Nationalitäben bestrebten. Köleséri wollte mehr als eine kleinliche Wohltäterei verwirklichen und musste einen grossen Sturz erleiden. Sein Sturz wurde von seiner hasserfüllten
