Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szentgyörgyvölgyi Gábor: Köleséri Sámuel pályája és jelleme

KISEBB KÖZLEMÉNYEK KÖLESÉRI SÁMUEL PÁLYÁJA ÉS JELLEME JN^öleséri Sámuel nagyszebeni orvos Erdély protomedicusa, a gubernium secretariusa, majd consiliariusa volt. 1663. november 18-án

1 született Szendrőn. Debreceni diákévei után Leydenben a bölcselet és orvostudomány, Franekerben a teológia doktora lett. Hazatérve Nagyszebeni választotta tevékenysége központjául. Ebből a városból indult gyógyító útjaira fejedelmekhez, főurakhoz, magyar, román vagy szász betegeihez, és ide tért vissza tapasztalatait, sokirányú ismereteit papírra vetni. Orvosi értekezéseken kívül állambölcselet, bányászat, hittudomány, irodalom, nyelvészet, régészet, természetrajz, történelem, egy helyesíráskönyv és „az egész mennyiségtan e*lsö leírását magába foglaló matematikai kézikönyv'''' témakörei szerepelnek müvei listáján [13]. Tudományos értéküket nézve jóval meghaladják a korabeli ismeretterjesztő munkák színvonalát [1]. Már művei felsorolásából kitűnik érdeklődési körének rokonsága a korai német felvilágosodás pietista eszméivel, amit tovább erősít tudományos-irodalmi levelezése, Jakó Zsigmond feldolgozásában [6]. Köleséri szellemi kapocs volt nyugat és kelet között. Erre a feladatra predesztinálta Nagyszeben földrajzi fekvése, A. H. Francke, G. W. Leibnitz, Chr. Wolff körének orientális érdeklődése, Köleséri mozgékonysága, tudományos felkészültsége. Munkássága közeli és távoli hatása igen nagy volt. Kapcsolatot teremtett Európa tudósaival Londontól Szentpétervárig, Boroszlótól Konstantinápolyig, Parison, Hallén, Velencén át a Havasalföld értelmiségi köreivel [4]. Vajon nem voltak hatással az antikvitásokat gyűjtő Kazay Samulre Köleséri régészeti, dáciai, numizmatikai előtanulmányai; és segítsége nélkül Weszprémi István olyan formában írja-e meg „Succinctá"-ját, ahogy megírta? Weszprémi rövid Köleséri életrajzából ez nem derül ki [13]. Kibontakozik viszont annak a gyanúja, hogy Köleséri nem állt a feddhetetlen jellemű emberek erkölcsi magaslatán, ami később nyilvánvaló érdemeinek elhalványodásához vezetett. Életéről sok érdekes új adatot közölt Pataki Jenő [9]. A korabeli elmarasztaló véleményekre épülő tanulmánya azonban olyan flastrom volt, ami alatt váddá érett a gyanú [7]. Más zavaró körülmény is felmerült. Vita indult Köleséri nemzetiségéről. Román származása hipotézisét Magyary-Kossa Gyula és V. Bologa orvostörténészek cáfolták, magyarságát e sorok szerzője igazolta [7, 11]. Most az idézett irodalom alapján, az egyes vádpontok részleges vitatására vállalkozom, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a történelmi korba visszahelyezett Köleséri kivívja századunk megbecsülését is, azt az elismerést, amit I. Chrysippus néven kivívott magának. Édesapja feljegyzése szerint 18-án, vasárnap reggel 6 órakor született, nem 17-én, ahogy Weszprémi írja, mert az szombatra esett. (Bejegyzés a családi bibliában.) SZENTGYÖRGYVÖLGYI GÁBOR