Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK AZ ÓKORI MEDICINA KÖRÉBŐL - Kádár Zoltán: Gyógyító istenségek tisztelete Pannóniában topográfiai adatok tükrében
Imperium Romanum területén Gallia nyugati határvidékétől Aquincumig terjed. A kultusz fókuszpontjai egyrészt a Rajna vidéke — közelebbről Gallia Belgica és Germania Superior határvidéke —, továbbá a Duna felső szakaszának környéke, Raetia és Germania Superior határán, főként Augsburg közelében, a mai Lauingen tája. Meglepő, hogy a kultusz a Duna noricumi szakasza táján —jelenlegi ismereteink szerint — hiányzik, viszont jelentős a Noricum és Pannónia határán fekvő Vindobonaban. Bár Weisgerber a brigetioi feliratok közül csupán a töredékes [templum Apollinis] Granfni] dedikációt említi, 124 mégis a teljes brigetioi emlékanyag figyelembevételével úgy látszik, hogy a magas rangú Q. Ulpius Felix által tisztelt Apollo és és Hygieia istenpárban is Grannus és Sirona immár klasszikussá vált alakjait kell látnunk. Az Apollo Grannus—Sirona istenpárnak más gyógyító istenségek tiszteletével való kapcsolatait vizsgálva, a Weisgerber által összegyűjtött epigráfiai anyag fényében valószínűsíthető Brelich 125 és Nagy Tibor 126 feltevése, hogy az aquincumi polgárváros nagyfürdőjében talált Fortunáé Aug. dedikációjú oltár Fortuna balnearisra vonatkozik. Ebben az összefüggésben különös figyelmet érdemelhet nemcsak az említett istennőnek az az alsó-ilosvai (Dacia) emléke, amely Apollo, továbbá Aesculapius és Hygieia oltárok társaságában került elő, 127 hanem az aquincumi háziezred, a Legio II. adiutrix egyik katonájának Fortunáé balneari állított votuma, amely Hispánia földjén került elő. 128 Aszóban forgó bennszülött istenségek ikonográfiájának ismeretéhez is nagy segítséget nyújtanak a hochscheidi szentélyben talált művészi ábrázolások. A fentebb említett vindobonai dombormű, amelyen Apollót griffel a nymphák társaságában látjuk, új megvilágítást nyer a hochscheidi Apollo szobor fényében. 129 Sajnos az aquincumi Apollo szobor lelőhelyileg nem lokalizálható valamilyen gyógyszentélyhez, attribútuma is hiányzik, ezért továbbra is nyitott kérdés marad Szirmai feltevése, hogy ez a gyógyító Apollót ábrázolta volna. 130 Viszont lehetségessé válik az a feltevés, hogy egy kis carnuntumi töredék, amelyen egy tálban három tojás látható, 131 valóban egy Sironaszoborhoz,tartozott volna, 132 mint az istennő baljában tartott attribútum. A pannóniai Apollo-kultusznak kelta gyökereiről szólva a szomszédos tartományok viszonylatában arról sem feledkezhetünk meg, hogy Pannónia két keleti szomszédjában a gyógyító Apollo tisztelete nem kelta, hanem trák eredetű. Moesia Superiorban a leg124 Uő. i. m. 120:No.l9. Kapcsolatok Aquincummal: „Durch den Neufund der Weihung von Aquincum (Liste 1 Nr. 14a) liegen die Inschriften von Wien nicht mehr isoliert, und die Inschrift von Bretea Romina bei Sarmizegethusa (Liste 1. Nr. 14b), von Mommsen als Fälschung eingestuft, gewinnt auch von daher an Wahrscheinlichkeit. Bezeichnenderweise wurde sie von dem gutbekannten Axius Aelianus gestiftet, der vor seiner Stellung in Dacien procurator rationis privatae. .. per Belgicam et duas Germanias war und das Götterpaar dort kennengelernt haben wird (ebd. 106.). 126 Brelich, A.: i. m. CIL III 10398. 126 Nagy j . i m 400, 444 : 198.J. 127 Weisgerber, G.: i. m. 125:No.lO. 128 Weisgerber, G.: i. m. No.13. (Duraton); CIL II 2763. 129 Weisgerber, G.: i. m. 121. skk. 130 Szirmai K. : i. m. 74. skk.; Thomas, E. B.: Laren und Lararien aus Pannonién. Antike Welt 1975, 34: a paterát nyújtó Apollót is a gyógyító istenek közé számítja. 131 Dolenz, H.: Ausgrabungen in Baldersdorf, (Kreis Spital a. d. Drau), Carinthia 1, 1942, 51, 25.J.; Swoboda, E. : i. m. 186. skk. 292: 2.j. V.o. Weisgerber, G.: i. m. Taf. 51. 132 Vö. Weisgerber, G.: •'. m. 51.t.
