Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

FOLYÓIRATOKBÓL - Transactions and Studies, 1979/80 (Magyar László)

(183—210. p.) A szerzők Galenos De Tremore (peri tromu) c. könyvének fordítását közlik. Ez az új, angol fordítás az eredeti kéziratok (középkoriak!) alapján készült és így némileg eltér a Kühn féle szövegtől, mely eddig, súlyos hibái ellenére a Galenos-kutatók alapszövege volt. A tudományos értékű fordítást bő lábjegyzetanyag támogatja. A közölt részlet a reszketésről, a rángatózásról, a görcsről és a merevedésről szól. Garcia-Ballester, Luis: Studies on Hippocrates and Galen in Modern Spain. (215—229. p.) A tanulmány Galenos és Hippocrates művének sorsát követi nyomon az utolsó kétszáz év spanyol orvostudományában. Bemutatja, hogyan vált a két szerző alapvető kútfőből kezdetben lenézett ócskasággá, majd rövid reneszánsz után a filológia kedvelt tárgyává. A részletes elemzés (és egyben értékelés) hátterében a spanyol orvostudomány történetének eseményei peregnek: a cikk nemcsak a spanyol orvostörténetbe, hanem a spanyol szellemtörténetbe is betekintést ad az olvasónak. Bedell Thomas, Caroline: American Medicine in the Twentieth Century: Some Personal Insights. (247—255. p.) Az eredetileg emlékülésen elhangzott előadás a szerző emlékeit eleveníti föl. Ezek az emlékek összefonódnak az amerikai orvostudomány utolsó ötven évének eseményeivel. Az előadó külön figyelmet fordít az orvosnők tevékenységére és térnyerésére az amerikai orvostudományban. Anekdoták sora és az elbeszélés lelkes, humánus hangja teszi élvezetessé a tanulmányt. Kotrc, Ronald—Walters, K. R.: A Bibligraphy of the Galenic Corpus. (256—304. p.) Galenosz az ókor legtermékenyebb és legnagyobb hatású orvosa. Mindeddig azonban a kutatók rendelkezésére nem állt megbízható Galenosz-bibliográfia, hiszen az eddig legteljesebb Galenosz-kiadás valójában sem megbízható, sem teljes nem volt. Ezt a hiányt pótolja a két szerző, komputer segítségével készült bibliográfiájával, mely nemcsak a Galenosz-művek kritikai jegyzékét, hanem az e művekre vonatkozó szakirodalmat is tartalmazza. A lista betűrendben készült, görög és latin címek szerint. A tanulmányt az egyes művek szószámát mutató appendix zárja. Fye, Bruce W.: Collecting Medical Books: Practical and Theoretical Considerations with an Annotated Bibliography. (305—323. p.) A tanulmány afféle bevezetés az orvosi könyvek gyűjtésének tudományába. Rövid történeti bevezető után a szerző elméleti és gyakorlati értékű tanácsokat ad a kezdő és haladó kÖnyvgyűjtőknek. Csoportosítja a gyűjteményeket és a könyveket, tartalmukra éppúgy kitérve, mint kötésükre és árukra. Olvashatunk a különnyomatok és a cikkek gyűjtésének módszertanáról, a bibliomán személyiségéről, sőt az alkalmas könyvespolcokról is. A hasznos és szórakoztató tanulmány függeléke több szempontú bibliográfiát tartalmaz: egybegyűjti a nevesebb XX. sz.-i könyvgyűjtők névjegyzékét, az orvosi könyvek gyűjtéséhez nélkülözhetetlen művek címeit, az orvostörténeti bibliográfiákat és a könyvvásárlás anyagi oldalához szükséges katalógusokat egyaránt. TRANSACTIONS AND STUDIES — 1980 No. 1. Denny-Brown, D.: The Development of the Procedures in Clinical Neurology. (26—30. p.) A szerző a klinikai neurológia fejlődésének főbb állomásain áll meg velünk. A szakmai ismeretekben gazdag tanulmány a kb. 150 éves, tehát igen fiatal tudományág vívmányait mutatja be, a kopogtató kalapácstól, az ophtalmoszkóptól az EEG-ig és a computeres tomográfig. Waldron, H. A.: Richard Pulteney (1730—1801): Linnean Botanist and Cardiologist. (31—40. p.) A tanulmány R. Pulteney életét beszéli el. A különleges