Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

ADATTÁR - Bugyi Balázs: Az első „népszerű orvostan" főiskolai tanszék (1834—1852) történetéből

az egészséges emberi test" 's élet" ismertetésére vezérlő tanulmányokkal, olly alapos viszonyban állanak, millyenben áll a" gyógytudomány a' gyógyszertudománnyal'". ,,A' köznépi orvostudomány ' szerkezetének terve" sorári a tárggyal foglalkozó számos külföldi szerzőnek és a magyar Schordann Zsigmond dissertatiójának figyelembevételével a következő szerkezeti tervet adja meg : ,,/. Bevezetés. Ebben az általános fogalmak, 's előismeretek az orvostudományra!, annak czélja, fontossága, hasznai, az orvos rendeltetése és méltósága, nemorvos 's orvos közti viszony, azon ferde véleményeknek 's előítéleteknek, mellyek az orvosról 's orvostudományról a' népnél uralkodnak, megczáfolása. . . Valamint a nemorvosnak szükséges orvostudományi ismeretek elő számlálása. . . II. Embertudomány. .. amin szerző . . . az egész ember' boncz és élettudományát tárgyazó általános és különös esméreteket érti. III. Diet etika. Ezen élettudományon alapuló rész a' köznépi orvos tudománynak fő és lényeges részét teszi ki, melly is két szakaszra oszlik. Úgy mint 1) Általános dietetika. Ebben az egészség' valódi mivoltát fejtegetvén, lerajzoltatik az egészséges és a nem egésséges állapot képe, továbbá mind külső, mind belső dolgok, melylyeknek az ember lelki 's testi épségére bő befolyása van. Előszámoltatnak Hlyének: étel, ital, álom, mozgás, ruházat, lak, környék, lég, éghajlat. . . lelki indulatok, testi gyönyörök 's a't. —, 's mind ezeknek természetes és az egesség' állandó fönntartáséira szükséges volta, tudományos rendben (melly is az úgy nevezett Materia diaetitica) előadatik. 2) Különös dietetika — melly az előbbiek' alkalmazását vagy is az egesség" fönt art ásat 's az élethosszabbítását tárgyazó szabályokat tanítja ( Macrobiotica) És pedig külön czikkelyekben előadja: a" test egyes részeinek, mint a szemnek, hajnak, fogaknak, külbörnek, mellnek 's a't. ápolását — különböző életkorú, nemű, állapotú, hivatalú, foglalatosság ú emberek' czélirányos életrendtartását. IV. Testi nevelés. . . Itten mind azon elvek 's szabályok, mellyek a' csecsemők ápolását, mind a két nemen lévő gyermekek' s növendékek' okos testi nevelését egész kiterjedésben tárgyazzák, czélirányos bővségben fejtegettetnek. . . mellyek a csecsemő, gyermek 's növendék kor nevezetesebb nyavalyái ? mi okból eredhetnek ? micsoda dietetikai rendszabások által lehet azokat elváltoztatni ? hogy kell azokat csekélyebb esetekben gyógyítani ? V. Köznépi orvostudomány. Ez tanít általánosan: a nemorvos betegségeknéli magatartásról, a' mentő gyógymódokról 's azoknak természetéről, a' mentő- 's légtisztító szerekről; betegek áplásáról, lábadozókkal bánásról; az orvos, némelly gyógyszerek gyógyszertár, bizonyos nyavalyák 's egyéb féle gyógyítása felől uralkodó előítéletekről ; ... 'sa' t." Különösen előadja: „hogy kell némelly nép — járványpestises — 's ragadozó nyavalyáktól őrizkedni ? mit kell némelly veszedelmes kórtüneményekben a' beteggel cselekedni? zúzás, törés 's metszés által okozott nagy sebekkel — hamarjában — miképen kell némelly hirtelen lefolyású veszélyes betegségben, míg orvos érkeznék, okosan segíteni? VI. Segítség a' hirtelen élet veszélyekben. . . . a szerencsétleneken való segítés módjait, minden nemorvosnak jól tudni 's a' segédeszközöket ismerni, több mint szükséges." Arra nézve, hogy „mi módon közöltethetnek orvostudományi ismeretek a' nemorvosokkal," két utat jelöl meg: „I) Élő szóvali tanítás azok által történhetik, kik a' nemorvosokkal, különösen a köznéppel, gyakori "s legközelebbi érintésben 's összeköttetésben vágynak, 'ehez képest alkalmuk van azokat oktatni, Hlyének az orvosok, a' gazdatisztek és a' néptanítók." A szerző az orvosok és gazdatisztek által végzendő egészségügyi felvilágosítás kérdései után rátér a néptanítók által végzendő egészségügyi felvilágosítás tevékenységére. „A néptanítók legkönnyebben közölhetnek ... orvosi ismereteket a' nemorvosokkal.. . . így például az