Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kuzmin, M. K.: Az orvostudomány a Szovjetunióban és a tudományos-technikai forradalom hatása annak fejlődésére (orosz nyelven)

Pétervárott és Moszkvában az újjáalakult orvos-egészségügyi osztályokat, megszervezték a felkelők orvosi ellátását, a Szmolnijban képezték ki a felkelőket elsősegélynyújtásra, megszervezték: az egészségügyi ellátást. Az új állam megalapításával egyidőben fontos szociális-egészségügyi törvényeket, dekrétumokat alkottak és léptettek életbe. (A nyolcórás munkanapról, a munkások biztosításáról stb.) Megalakították a Munkás-Paraszt Vöröskeresztet, létrehozták a vörös nővérek szervezetét,, szabályozták tevékenységüket és feladataikat. A polgárháború idején az orvostudomány nehéz feladatok leküzdése előtt állt : éhség, pusztíuis, járványok, rokkantak ellátása stb. A Lenin felhívására létrehozott hárommilliós hadsereg egészségügyi szervezése és ellátása igen nagy erőfeszítéseket igényelt. A polgárháborúban több tízezer orvos vett részt, akiknek áldozatvállalása nagyban hozzájárult a győzelemhez. A háború befejezése után az egészségügy teljes átszervezésével új irányként a profilaktikus medicinát jelölték meg. Az új korszak megkívánta az orvosok és egészségügyi középkáderek új módszerekkel való képzését. Új egészségügyi létesítményeket hoztak létre: járványfigyelő központokat; orvosi és kötöző-elsősegélynyújtó helyeket, poliklinikákat szerveztek, ezek számát állandóan növelték. A tudományos-kísérleti intézetek létrehozásával egyidőben a profilaktikus. oltóanyagok milliós gyártását is megkezdték. A 30-as években jön létre a nagy szovjet tudományos iskola, amelynek élén világhírű tudósok állnak, így Pavlov, Filatov, Burgyenko, Petrov stb. Az új irányok, koncepciók kidolgozásával; a szovjet tudósok nemcsak a szovjet, de a világ orvostudományát is gazdagították. A II. világháború nagymértékben visszavetette ezt a fejlődést, az alapvető gyakorlati orvosi ellátást kellett biztosítani kórházak evakuálása, átszervezése, véradás megszervezése, járványok megakadályozása, sebészek, felcserek képzése, hadszíntér gyógyszerellátása stb. A háború utáni károk kiküszöbölésekor hozzáláttak az egészségügyi hálózat teljes kiépítéséhez a Szovjetunióban. A gyógyító-kórmegelőző munka minőségének érdekében összevonták a kórházakat és poliklinikákat. A tudományos intézetek száma nagymértékben növekedett. 1967-ig 350 tudományos intézményben 46 ezer tudós tevékenykedett. A tudós és szakemberképzés minőségi és mennyiségi javítása mellett az egészségügyi ellátás (ambuláns, kórházi stb.) javulását és fejlődését statisztikai adatok (1970. évi) segítségével támasztja alá a szerző. Jóslata, hogy a kibernetika, az atom és a tudományos-technikai forradalom mai korában a további fejlődés szinte beláthatatlan az orvostudomány területén. M. K. KUZMIN, Prof. med. USSR 119435 Moscow G-435, Novo-Devizii proezd d. 2, kv. 117