Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A Magyarországon hivatalos gyógyszernormatívumok
Az önálló Magyar Gyógyszerkönyv megjelentetésére a másik kísérlet a XIX. század elején történt, amikor a Helytartótanács utasította Lenhossék Mihály országos protomedikust, hogy a magyar gyógyszerészek indokolt kérésére gondoskodjék a Magyar Dispensatorium és a hozzá tartozó taxa megírásáról. 17 Az önálló Magyar Gyógyszerkönyv ügye azonban ismét elsikkadt, de most sem a kormányzat akadályozta azt, hiszen három évvel később az országos protomedikusnál királyi leirat, a Pesti Egyetem Orvoskarán pedig helytartótanácsi leirat kereste az ismét elsikkadt művet —eredménytelenül. 1 * A harmadik próbálkozás az önálló Magyar Gyógyszerkönyv létrehozására a szabadságharc ideje alatt történt, a pesti gyógyszerészek indítványa alapján. Abban az időben idősebb Wagner Dániel volt a gyógyszerészi ügyek intézője a Kereskedelemügyi Minisztériumban, ahová akkor a gyógyszerészet is tartozott. Ő utasította ismét a Pesti Egyetem Orvoskarát egy önálló Magyar Gyógyszerkönyv létrehozására, azonban a szabadságharc bukása miatt ez sem válhatott valóra. Végül is az 1868. április 9-én megalakult Országos Közegészségi Tanács az önálló Magyar Gyógyszerkönyv megjelentetését sürgős feladatként jelölte meg a működési szabályzatában. 19 A Pharmacopoea Austriaca VI. kiadása ugyan 1869-ben megjelenj azonban két évvel a kiegyezés után ezt Magyarországon hivatalossá tenni lehetetlen lett volna, bár számos pártolója volt annak a gondolatnak, hogy az Ausztriával közös hadügy, külügy és pénzügy mellett, az egészségügy is közös maradjon. így tehát a Pharmacopoea Hungarica megjelenéséig továbbra is a Pharmacopoea Austriaca V. kiadása maradt érvényben Magyarországon, két évvel tovább, mint Ausztriában. Ez alatt az idő alatt pedig a sürgősen létrehozott gyógyszerkönyvi szerkesztőbizottság elkészítette az első Magyar Gyógyszerkönyvet, amelyet a 31.992/1871. BM sz. rendelet, 1872. március 15-i hatállyal hivatalos érvényre emelt. 20 A Pharmacopoea Hungaricának eddig 6 kiadása és 3 Addenduma jelent meg, a magyaron kívül latin és angol nyelvű fordításban is, az alábbiak szerint: Kiadás Utánnyomás Fordítás 1. 1871 1884 latin (párhuzamos szöveg) Add. 1883 latin (párhuzamos szöveg) II. 1888 latin (párhuzamos szöveg) Add. 1896 1898 latin (párhuzamos szöveg) III. 1909 latin (külön részben) IV. 1934 latin (külön kötetben) V. 1954 Add. 1958 VI. 1967 angol (külön kiadás) 17 6675. (1832. III. 20.) sz. helytartótanácsi rendelet. 18 Az 1835. január 13-án kelt királyi leirat és a 2903. (1835. I. 27.) sz. helytartótanácsi leirat. 19 Országos Közegészségügyi Tanács Működési Szabályzat 4. szakasz, 1. és 5. pont. 20 Magyar Gyógyszerkönyv. V. kiadás, Bp. 1954. előszava; A Magyar Gyógyszerkönyv centenáris ünnepi tudományos ülése. Gyógyszerészet 1972, 3.; Halmai János: i.m.; Kempler Kurt: 100 éves a Magyar Gyógyszerkönyv. Orvosi Hetilap 1972, 10, 579—581.; Végh Antal: i. rin.; Zboray Bertalan: A Magyar Gyógyszerkönyv száz éve. Comm. Hist. Artis Med. 71—12 (1974).
