Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A Magyarországon hivatalos gyógyszernormatívumok
tartandó reagensekkel. Esetleges segítséget kapva ehhez az akkor már mind gyakrabbá váló és mind több részletességgel megírt gyógyszerkönyv kommentárokból. A gyógyszerkönyv végén szereplő táblázatban felsorolt 29 reagens közül 8 a gyógyszerkönyvi cikkelyek közé besorolva szerepel. Ezt a szokatlan gyakorlatot csak az első négy kiadás követi. Az egyes gyógyszerek alaposabb meghatározását segítette elő a szintén itt először bevezetett, de a további kiadásokban rendszeresen követett fajsúlymérés, a folyékony anyagok esetében. Az egyes gyógyszerkönyvi cikkelyek végén nemcsak Baumé fokokban adja meg az illető folyadék sűrűségét, hanem azt rögtön át is számolja Gerstner szerinti sűrűségi értékre is. A gyógyszerkönyv végén levő táblázat pedig ez utóbbinak a finomított, pontosított értékeit adja meg, amelyet Meissner Pál magyar gyógyszerész, a bécsi egyetem adjunktusa dolgozott ki. Ezzel a gyógyszerkönyvi táblázatok száma összesen négyre szaporodott, a Provinciális Gyógyszerkönyvben is már megtalálható két táblázattal együtt. A II. kiadás gyorsan követte az elsőt, mivel előszavának tanúsága szerint az előző kiadás hamar elfogyott. Ez a kiadás szintén Bécsben jelent meg 1814-ben. Előszavának keltezése 1813. november 13. Címlapján nem a kiadás sorszáma van feltüntetve, hanem csak annyi: „Editio altera, emendata." Két utánnyomásáról tudunk (Bécs 1818, Milánó 1819). Ehhez a kiadáshoz készült egy kommentár is, amely három kiadást ért meg. 12 Ezeket a Trommsdorff-féle kommentárokat sok esetben — tévesen! — a gyógyszerkönyv német nyelvű fordításának tekintik. Eltérően az előzőtől, ez a kiadás a folyékony anyagok esetében a sűrűséget Baumé fokokban már nem adja meg. Érdekes, hogy mind az előző, mind pedig az ezután következő többi kiadás a LYCOPODIUM-ot helyesen határozta meg, itt azonban a fenyő (Pinus sylvestris) pollenjeként szerepel. A vizes oldatokat már nem AQUA FONTANA-val, hanem AQUA DE STILL AT A-val készítteti. Az előző kiadás anyagai közül elhagyta a következőket: CANELLAE ALBAE CORTEX, DICTAMNI ALBI RADIX, SALICIS LAURINEAE CORTEX (helyette a Salicis capreae szerepel), EXTRACTUM SALICIS LAURINEAE (helyette az Extractum salicis capreae szerepel). Ez a kiadás új anyagként az alábbiakat vette fel: ARGENTUM CUPELLATUM, EMPLASTRUM DIACHYLON SIMPLEX, EXTRACTUM SALICIS CAPREAE, EXTRACTUM TURIONUM LUPULI, MAGNESIAE MURIAE VENALIS (Magnesium carbonicum technicum), MISCELLA GUYTONI, OLEUM OLIVARUM, SALICIS CAPREAE CORTEX, SAPO VENETUS, UNGUENTUM L1THARGYRI. Az alábbiak leírása kibővült ebben a kiadásban: ARGENTUM PURUM, AURANTIUM, BARDANA, CARBONAS LIXIVAE ALCALINUS (Kalium carbonicum), CICUTA VULGARIS, GALBANUM, PINUS SYLVESTRIS, QUERCUS, SENNA, SULFUR, VERBASCUM. Néhány anyag előirata is megváltozott: ACIDUM SULFURICUM CONCENTRATUM (nem kénből vagy vasszulfátból indul ki az előállításánál, hanem csak kénből), CERATUM AD LABIALE (nem Oleum bergamottae-val, hanem Oleum aurantiival készítteti), ELECTUARIUM LENITIVUM (még Folia sennae-t is tetet hozzá), LIQUOR ACIDUS HALLERI (az alcohol és a kénsav aránya nem 3:1, hanem ana partes), LIXIVA PURA (a reakció végpontját nem Kalium carbonat-tal, hanem Aqua 12 Johann Bertholomä Trommsdorff : Pharmacopoe Austriaca — Österreichische Pharmacopöe mitanmerkungen versehen. Erfurt —Gotha, 1814, 1818, 1820.