Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly—Szemkeő Endre: A betegápolás szervezése a szabadságharc idején
Antal alorvossal főleg a Buda ostrománál megsérült fogoly osztrák, olasz és más nemzetiségű katonákkal foglalkozott, majd 1849. július 4-én Bicske felől Pestre szállított osztrákokat operált. BETEGELLÁTÁS 1849 NYARÁN Pest visszafoglalása után a kormányhivatalokkal együtt Flór és osztálya is visszatért a fővárosba. Velük érkezett Kossuth Zsuzsanna is, aki jelentős szerepet játszott a készletek Pestre szállításában és a központi tábori kórház újjászervezésében. A katonai kórházakban már kb. azonos arányban a kivezényelt honvéd- és polgári ápolókkal együtt dolgoztak ápolónők is. Flór helyét 1849 június elején Lumniczer Sándor főtörzsorvos, a pesti egyetem későbbi neves orvostanára foglalta el, aki elődjével azonos álláspontra helyezkedett az ápolás és az ápolónők kérdésében, noha bizonyos átcsoportosítást tartott célszerűnek. A honvéd ápolók élére — „főkórodai főkórápoló" címmel és őrmesteri ranggal — sebészmestereket állított, de ezzel egyidőben hozzájárult Balogh Pálné pesti főápolónői kinevezéséhez. 30 Kossuth Zsuzsanna feladatköre változatlan maradt. Viszont újból előtérbe került a kórápolói képzés kérdése: Balassa János 1849. június 13-án javasolta Lumniczernek, hogy a honvédorvosi tanfolyammal együtt kórápolói képzést is hirdessenek meg. 31 Részletes tantervét Gaál Gusztáv törzsorvos terjesztette be (1849. július 26.), amely szerint a hallgatók egy év alatt bonctant és gyógytani, hadisebészetet és gyógyszerismeretet tanultak volna. Sajnos a tanfolyam — a hadihelyzet miatt — már nem indulhatott meg. 32 1849 június végén a kormány feladta a fővárost, a védelmi vonalakat az ország déli területére helyzték át. Kossuth Zsuzsanna feladata a sebesültek elszállíttatása és a kórházak áttelepítése lett. Javaslatára Balogh Pálnét, Pest főápolónőjét a szállítható betegekkel együtt Komáromba irányították, ahol hosszabb védelemre számítottak. 33 Kossuth Zsuzsanna július 4-én Szegedre ment, de még előtte Pesten felhívást intézett a főváros asszonyaihoz. Ebben — többek között — ezt írta : „... Mint nőegyleti tag szóltam hozzátok Debrecenben, midőn elébe mentünk a véres küzdelmek által nyerendő szabadságnak. Azóta kormányi megbízás tűzte ki kötelességemül az önként választott pályát, hőseink ápolását. Most én intézek hozzátok kérelmet. Intézem a kormány megbízásából, ki azon reményben bizandja rátok a hon hü fiait, testvéreiteket, hogy őket a vészsújtotta honnak megtartani és visszaadni kedves és mulaszthatatlan kötelességeteknek tartandjátok... Minden intézkedés megtétetett a könnyebb sérültek elszállítására: de vannak akik az út nehézségeit nem bírnák és ezeket ajánlom jótékony figyelmetekbe. Vegyétek őket házaitokba, gyógyítsátok saját orvosaitok által, ápoljátok őket nőhöz, honleányokhoz méltó feláldozó hűséggel, kezeitekbe tettem életüket, épségüket... Hogy ezen felszólítás nyomán felmerülő segedelmezésnek irányt és összpontot adjak, megkérek és megbízok három nőt, kik nemes ígéretükhöz képest eszközei leendenek minden önkéntes jótéteménynek. Neveik ismeretesek szenvedő honvédeink előtt: Székáts Júlia, Balog Amália és Forster Karolina. . ." 34 30 OL. H 85 1849/2421. 31 OL. H 85 1849/2256.; vö. Antall, József: Sándor Lumniczer and the Medical School of Pest. Comm. Hist. Artis Med. 45 (1968) 75. 32 OL. H 85 1849/2853. 33 Osváth i. m. 127 34 Uo. 128.