Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly—Szemkeő Endre: A betegápolás szervezése a szabadságharc idején
tervet dolgozott ki számára, külön figyelmébe ajánlotta a tiszafüredi, a jászberényi, a hatvani, a gödöllői, a váci, a balassagyarmati, a lévai és általában a távoli kórházakat. 23 Elsősorban azokat, ahonnan nem rendelkeztek megbízható adatokkal, vagy éppen nehéz helyzetükről volt tudomásuk. Kísérőnek Barna Ignác főorvost rendelték mellé, aki szakértelmével lehetett segítségére. 24 Barna kinevezése ellentétes volt Kossuth Lajos elképzelésével, hiszen ő e feladatra az irgalmas nővéreket szánta. Ez azonban nem vált be, hiszen az ápoláshoz értő nővérek kórházszervezési kérdésekben tanácstalanok voltak. Kossuth Zsuzsanna és Barna Ignác országos szemléjüket a gyöngyösi kórházban kezdték el, amelyről Barna igen részletes jelentést küldött az egészségügyi osztálynak. Érdemes ebből idézni: ,,.. .Május hó 18-án megérkezvén rögtön a szemléhez kezdettünk, megütközve tapasztaltuk a kórház minden ügyei vitelének összebonyolított zűrzavaros állásút, itt a főorvos, a parancsnok járatlansága vagy gyávasága következtében maga kezeié korlátlan kénnyel az igazgatás mindkét ágazatát. Ő bontatott, építtetett, szerződött, fizetett, cselédeket fogadott, utalványozott, magazináriuskodott, maga volt a számvevő etc., etc. Magában a kórházban olly nagy mennyiségű minden féle készlet mellett botrányos tisztátlanság és rendetlenség, minek következtében az Orsz. Főápolónő felszólított ezen ide mellékelt főorvosi utasítás készítésére, melly addig is, míg Osztfály] Ff önök] Úr szükségesnek látandja másként egészen, vagy czélszerí'tbben intézkedni, a főorvosnak sürgetett teendőiben zsinór-mértékül szolgáljon. .. . Utasítás a Főorvosnak. 1.) Az orvosnak semminemű oeconomicumban, miniszteri rendelet nyomán részt venni nem szabad. 2.) A főorvos minden előfordult vagy előfordulható s a helyben nem fedezhető szükségleteket a legszorosabb felelet terhe mellett köteles ha van — törzsorvosának, ha nincs — egyenesen az Osztály Főnöknek feljelenteni, a helyben fedezhetők végett hivatalosan megkeresendi a kórházparancsnokot, ha ennek eljárása ki nem elégíti, a Térparancsnokot, s ha a szükségek orvoslása rovására az orvosi tekintélyének, a szenvedő emberiségnek mégis elmaradna, a főorvos kötelességének ismerendi rendeleteinek érvényét s tekintélyét az Orsz. Főápolónötől eszközöltetni kérni. [.. .] 4.) A főorvos személyzete s betegei iránti humánus eljárása ügy szere tő s szakértő képességétől feltételeztetik, ugyanezért: minden panaszt, minden kérelmet meghallgatand, s azok méltányossága s igazsága szerint elégtételt eszközöltetni fog, egyszersmind, nehogy az összes kórházi személyzet bárminemű visszaélés vagy botrány által az intézet méltóságát csökkenthesse. 5.) Az ápolók és az ápolónők beiktatása iránt intézkedend a főorvos, hogy ez az osztályorvosok által foganatba vétessék. 6.) Az osztályok, kórtermek, úgyszintén az ágyak numerizáltassanak. 7.) A gyógyszereket maguk az alorvos urak személyesen osszák ki, a beadás pontosságára felügyeljenek, ugyanők ügyelendenek arra is, hogy minden beteg fejlappal látassék el, a fejtáblákon pedig mindenütt felül a Diagnosis, alatta az adagrészek s külön étkek, italok tisztán feljegyeztessenek, ezekenkivül a tábla egyik szögletén nagyobbszeríi operatioknál a műtét napja..." 25 A főápolónő szemléi során minden intézményt felkeresett, számos hasonló utasítást adott, közben javaslatot tett újabb kórházak létesítésére, pontosan megjelölte az esetleg használatba vehető iskolákat és egyéb épületeket. Közel 70 új tábori kórház felállításához nyújtott segítséget, biztosította felszerelésüket, női személyzetüket és élelmezésük megszervezését. 23 OL. H 85 1849/1279 ^OL. H 85 1849/1419 25 OL. H 75 1849/16852.