Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly—Szemkeő Endre: A betegápolás szervezése a szabadságharc idején

A női ápolók rendszerét Kossuth Lajos 1849. április 16-án azzal erősítette meg, hogy Országos Főápolónővé kinevezte Meszlényiné Kossuth Zsuzsannát, legfiatalabb nőtestvérét.

14 KOSSUTH ZSUZSANNA MŰKÖDÉSE Kossuth Zsuzsanna és családja 1849. január elsején szintén elmenekült Pestről, és Debrecenben egyik szervezője lett a nőegyleti munkának. Egyes leltevések szerint tőle származik már a Nőegylet megalakításának gondolata is, amely egyik céljának a kórházi betegek gyámolítását tekintette. A Nőegyleten belül Kossuth Zsuzsanna irányította a gyűjtési munkát és lakása közeiében létesült a kórházi felszereléseket tároló raktár is.

15 Kossuth Lajos 1849. április 16-án levélben értesítette Görgey tábornokot, hogy húgát az összes tábori kórházak főápolónőjévé nevezte ki. Egyidejűleg meghatározta a főápolónő feladatát és a kórházparancsnokoknak az ápolónőkkel kapcsolatos kötelmeit: „Hogy pedig ebbéli fáradozásának minél kívánatosabb sikere legyen, a tábori kórházak parancsnokai és felügyelő orvosai oda lesznek utasítandók, hogy mind azon intézkedéseknél, miket a kórházakban — az orvos segedelmeken kívül — a gyöngébb ápolásra nézve a főápolónő, vagy meghagyásánál fogva a segédápolónők hasznosnak és czélszerünek tartandanak, azokban a kórházparancsnokok és felügyelő parancsnokok minden kitelhető segédkezessél lenni, mulaszthatatlan polgári kötelességüknek ismerjék. "

16 A Kossuth-levél és a Közlönyben megjelent kinevezés a katonai parancsnokok és a honvédorvosi kar tagjai körében több helyen ellenkezést váltott ki, nehezen értették meg annak igazi értelmét. Mindenesetre Kossuth Zsuzsanna élvezte Flór bizalmát.

17 A főápolónő felügyelete alá helyezték a kinevezésekor életre hívott Országos Kórodai Főápolónői Intézetet, amely Debrecenben a Földmüvelés, Ipar és Kereskedelmi Minisztérium épületében, a Czeglédi úton nyert elhelyezést. Raktárkészletei felett a főápolónő rendelkezett, de ettől függetlenül rendelkezésére bocsátották a nőegyleti készleteket is. Mindkét helyen csak az ápoláshoz szükséges felszereléseket (agyakat, fehérneműket, takarókat, párnákat, kötszereket stb.) tárolták. Kossuth Zsuzsanna kinevezése után (1849. ápr. 23-án) felhívást intézett a tábori kórházak igazgatóihoz: ,,. . Jegyen szíves haladék nélkül azon hiányokról tudósítani, amelyek az orvosi segedelmen kívül a betegeknél szorosabb értelemben vett ápolás, az élelmezés és a tisztaság fenn tartása érdekében mutatkozik, miszerint addig is, amíg a szükséglet javításáról személyesen tapasztalást szerezhetnék, a hiányok elhárítása körül 14 OL. H 2 1849/5697 e Kossuth Zsuzsanna (Sátoraljaújhely, 1822. febr. 19. — New York, 1854. jún. 29.) Kossuth László legkisebb gyermeke, 1833-tól szüleivel Pesten élt, ahol megélhetésükről fivére, Kossuth Lajos gondoskodott. Az 1838. évi téli árvíz miatt szüleivel Alsódabasra került. 1841-ben férjhez ment Meszlényi Rudolfhoz, Kossuth Lajos felesége fivéréhez. Férjével együtt alapította meg az Országos Védegylet Fejér megyei szervezetét. Házasságukból két leány és egy fiú született. Férje váratlan halála (1848 január) után Pestre költözött, és diákok élelmezéséből tartotta el családját. A szabadságharc bukása után — családjával és anyjával együtt — Haynau a budai várbörtönbe vettette, életét az egykori fogoly osztrák tisztek vallomásai mentették meg. 1851-ben kapcsolatba került a Makk-féle összeesküvéssel, amelynek során letartóztatták és csak amerikai közbenjárásra szabadulhatott, az országból azonban kiutasították. Előbb Brüsszelben, később az Egvesült Államokban telepedett le. Súlyos tüdőbetegségben halt meg. 15 OL. H 85 1849/708 16 Osváth Zsuzsa: A betegápolás regénve a magvar szabadságharcban. Bp. 1961. 93. 17 OL. H 85 1849/1279