Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Heim, Wolfgang-Hagen—Schwarz, Holm-Dietmar (Hrg.): Deutsche Apotheker- Biographie. Bde I—II. (Kempler Kurt)
dett részvétel és a specializálódás jellemzi. Ennek nyomonkövetésére — a teljesség igényével — az ünnepi megemlékezés vékony kötete már nem vállalkozhatott. A fejlődés jellemző adatai közül említést érdemel a therapiás besugárzások témakörének differenciálódása, a cardiológiai és angiológiai rtg.-diagnosztika jeientős tökéletesedése, a radioizotóp diagnosztika és therápia, a „nukleáris medicina" megjelenése, az ultrahang és thermographia vizsgálatokhoz való viszony kérdései, az utóbbi években pedig a komputer-tomográfia. A modern orvostudomány 75 esztendős fejlődése a radiológiai diszciplína követésével nemcsak a szakemberek érdeklődését kelti fel, hanem mindazokét, akik a medicina alakulásának szélesebb, tudománytörténeti értelmezése iránt fogékonyak. Birtalan Győző Heim, Wolfgang-Hagen —Schwarz, Holm-Dietmar (Hrg.): Deutsche ApothekerBiographie. Bde I—IL Stuttgart, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft MBH, 1975— 1978. XIV + 788 p. A Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság publikációs tevékenysége „új sorozatú"' köteleinek az azóta elhunyt G. E. Dann professzor volt az alapítója; ezért is ajánlották a sorozat e 43. és 46. sz. kötetét az ő emlékének. Az előszóból tudjuk, hogy 1971 elején határozták el e hézagpótló mű kiadását, mert megbízható életrajzi adatgyűjtemény már évtizedek óta hiányzott. Neves kutatókból álló 26 tagú szerzőgárda osztotta fel maga közt az óriási feladatot: az 1950 előtt meghalt német gyógyszerészék nagyjainak lehetőleg teljeskörű szerepeltetését. A szerzők sorában egyetemi tanár, lapszerkesztő és gyógyszerésztörténelmet nem főhivatásként művelő officinái gyógyszerész egyaránt megtalálható. Az igényes célkitűzés megvalósulását a korábbi hasonló kiadványokkal való összevetés jelzi. Nehezítette a kutatást a II. világháborút követő területi felosztás. Részben ez is oka annak, hogy egyes személyek adatainak szerepeltetéséről le kellett mondani, mert azok nem voltak időben megszerezhetők. Mivel a szerkesztők amúgy is tervezik a kiadvány kiegészítését az 1950—1970 közt elhunytak adataival, e pótkötetben kívánják a hiányokat pótolni. Mint más hasonló kiadványoknál, itt sem volt könnyű a felveendő személyek körének meghatározása. Az 1800 előtti idők néhány neves személyiségénél pl. a gyógyszerészi tanulmányoknak diplomával való befejezése nem lehetett kritérium (pl. Döbereiner). Fö szempont a szakmai, tudományos, az irodalmi és művészeti, a történelmi és politika téren kimagasló tevékenység volt; e mércét a 19. századtól kezdve magasabbra emelték. A német nemzetiség fogalmát annak szélesebb, történelmi aspektusából ítélték meg, így nem mondtak le pl. a németül beszélő svájci v. osztrák gyógyszerészek felvételéről. Másfelől nem zárkóztak el külföldön született, de munkásságukkal a német gyógyszerészetet szolgáló, ott élt személyek felvételétől sem. Az egyes életrajzok szoros ábácé sorrendben követik egymást; ez a tartalomjegyzéket is feleslegessé tette. A tárgyalt személy irodalmi munkásságát, esetleges kiadói tevékenységét, valamint a róla már korábban megjelent bibliográfiai adatokat is közlik, külön megjelölve azt, ha valahol az arcképe is megjelent. Minden életrajz végén olvasható a 26 szerző egyikének neve is. Nem tagadják, hogy anyagi okokból is igyekeztek tömören fogalmazni, szerkeszteni ; ezt szolgálják a rövidítések is. Részletes életrajzot ezért csak kevésszámú, valóban