Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Vas József: Lakótelepi életkörülmények kórlélektani hatásai

újabb esettanulmányt érdemelne — az idős, érelmeszesedéses elbutulásban szenvedő betegeknél figyelhető meg, akik megszokott falusi környezetükben még „tettek-vettek", de felügyelet hiányában be kellett gyermekeikhez költözniük a lakótelepre. Mivel szociális tanulásuknak biológiai korlátai vannak, alkalmazkodni is képtelenekúj környezetükhöz, és annak megismerése, elsajátítása, elfogadása helyett „megtagadják" azt: arteriosclerosisos deliriumba „menekülnek". 2. Felerősíthetik a pszichés alkalmazkodás lappangó vagy nyilvánvaló zavarait. Természetesen a két lehetőség, bár változó mértékben, de egyszerre hat. A kóros alkalmazkodás — végső esetben pszichózis — a szociális interakciók felbomlásának eredménye és a lakóhelyi társas érintkezések zavarában nyilvánul meg, a közösségi kapcsolatokra visszahatva ugyanakkor maga is romboló erő. Ez figyelmeztet a lakóhelyi közösségek szocializációs szerepére, melynek erősítése fontos feladata művelődéspolitikánknak. IRODALOM 1. A szocialista városok és a szociológia. Válogatott tanulmányok. Kossuth, 1971. 2. Bélley, L.—Kulcsár, L.: Szociológia, 1976. I. 47—57. 3. Granasztói, P.: M. Pszich. Szemle. 1974. 1. 36—47. 4. Grünfeld, B.—Salvesen, Ch., 1968. Brit. J. Psychiat. 114. 733—737. 5. Hall. E. T.: Rejtett dimenziók. Bp. 1975. 6. Homans, G. C: The human group. New York, 1950. 7. Musil, J. : Lakásszociológia. Bp. 1974. 8. Park, R. E.: The Amer. J. Sociol. 1915. 577—612. 9. Pfeil, E.: Nachbarkreis und Verkehrkreis in der Grosstadt. In: Daseinsjormen der Grosstadt. Mohr Verl. Tübingen, 1959. 10. Srole, L. et. al.: Mental health in the metropolis. New York, 1962. 11. Városszociológia. Válogatott tanulmányok. Bp. 1973. 12. Wirth, L. The Amer. J. Sociol. 1938. Zusammen fassung Kann die Lebensweise in den Neubautenvierteln der Grosstädte eine Psychose verursachen? — stellt der Verfasser die Frage aufgrund von drei psychotischen Fällen, und bietet einen kurzen Überblick über die Fachliteratur, die sich auf die krankheitserregende Rolle dieser Lebensweise bezieht. Die Antwort wird durch die Analyse von konkreten Fällen gegeben, wo die individuellen biologischen, psychologischen und soziologischen Gegebenheiten mit den urbanisatorischen Einwirkungen in wechselwirkendem Zusammenhangjstehen und eine konkrete Formulierung erhalten. Die Urbanisation zeigt tatsächlich krankheitserregende Symptome, aber nach Meinung des Verfassers trägt die Lebensweise im Neubautenviertel im allgemeinen keine Gefahr der Psychose in sich. Es muss aber darauf hingewiesen werden, dass durch die Einwirkung auf das biologische und psychische System des Individuums die Bedingungen seiner biologischen Anpassung sich verschlechtern, die offensichtlichen bzw. latenten Störungen sich verstärken können. Diese Störungen sind Ausgangspunkte und zugleich Ergebnisse der Auflösung der geselligen Kontakte. J. VAS, Dr. med. phychiatrist Miskolc, Kun Béla u. 1, Hungary, H-3527