Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Pethő Bertalan: A psychiatria mint történeti rendszer

tokkal együtt vonatkozási központot képez a pathicus létmód és a személyes létformák vizsgálatai számára. 5.3. A statisztikai és az egzisztenciális irányvonal antinómiája Az individuális jellemkép megrajzolása és az egyéni különbségek elvont tulajdon­ságok szerinti meghatározása közötti tudománylogikai ellentétre Windelband már 1894-ben felhívta a figyelmet, idiographicusnak nevezve az előbbi, nomotheticusnak nevezve az utóbbi eljárást. Végletesen, az ember tulajdonképpeni mivoltára kérdezve, a statisztikai és az egzisztenciális irányvonal — részben a nosológia és az egységpsy­chosis tana közötti ellentétet visszajátszó — antinómiájában fejlődik ki ez az ellentét (2. tábla). 2. táblázat Az exisztenciális és a statisztikai irányvonal negatív és pozitív jellemzése Meehl (1954) nyomán, módosítva az exisztenciális irányvonal a statisztikai irányvonal Az exisztenciális irányvonal hívei azt mondják, hogy eredendő, dinamikus, globális, mélyértelmü, egészleges, szubtilis, sympatheticus, konfiguratív, mintaszerű, szerves, gazdag, mély, valódi, érzékeny, valós, magas fejlettségű, eleven, konk­rét, természetes, életközeli, meg­értő erőltetett, mechanikus, atomiszti­kus, járulékos, száraz, mesterkélt, önkényes, talajtalan, hiányos, ha­lott, aprólékoskodó, töredékes, triviális, erőltetett, statikus, fel­színes, merev, steril, akadémikus, szimplifikáló, áltudományos, vak A statisztikusok azt mondják, hogy irracionális, misztikus, transz­cendens, metafizikus, földöntúli, homályos, ködös, szubjektív, tu­dománytalan, megbízhatatlan, bárdolatlan, privát, kontrollálha­tatlan, kvalitatív, primitív, tudo­mányelőttes, hanyag, fegyelme­zetlen, gondatlan, szőrszálhaso­gató, intuitív, zavaros képlékeny, közölhető, utánvizs­gálható, behaviorisztikus, tesztel­hető, következetes, tudományos, precíz, gondos, megbízható, ex­perimentális, kvantitatív, valóság­közeli, józan, tapasztalati, mate­matikai, hibátlan Az említett antinómia még az experimentális—klinikai ellentétben gyökerezik a psychiatriában. Nücke (cit. Wieck) pl. 1904-ben a „görbe-psychiatria" és „benyo­másokon alapuló psychiatria" ellentétét tárgyalta, és állást foglalt a statisztikai mód­szerek ésszerű psychiátriai alkalmazása mellett. A nosocentrikus—anthropocentrikus polarizáció annyira mélyítette a két irányvonal közötti szakadékot, hogy az egzisz­tencia diszkurzív, embernél központi szervező rétegéről egzisztenciális megközelítésben évtizedekig szinte tudomást sem vettek, a statisztikai irányvonal viszont a tiszta racionalizmus kizárólagos letéteményesének tüntette fel magát, mintha a kritikus létmód másként, mint tömegaspektusban nem jelentkezhetne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom