Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

ADATTÁR - Sasvári László: „Görög" kegyeleti szokások Észak- és Kelet-Magyarországon

VALLÁSVÁLTÁS: UNIÓ Az eredetileg egységesen ortodox (görögkeleti) vallást követő csoportok között megoszlást idézett elő a valláscsere. 1646-ban Ungváron a munkácsi püspök és papjainak egy csoportja egyezséget kötött a római katolikus egyházzal, és ezzel megteremtették hazánkban a görög katolicizmust, bár jó száz évnek kellett eltelnie, hogy a ez megerősödjék. A hajdüdorogiak még 1765-ben is kerestek kapcsolatot a karlócai görögkeleti szerb metropolitával.

19 ORTODOX KÖZÖSSÉGEK. Az uniós törekvések eredményeképpen végül is a vizsgált területünkön a XVIII. század végére csak három ortodox egyházközség maradt: Eger, Miskolc, Tokaj. Eger. Az eredetileg szerb, a XVIII. századtól szerb-görög jellegű közösségek létszáma a XX. századra lecsökkent néhány tucat hívőre. Az egri templom környéke temetkezési hely volt. A szakirodalomban ugyan azt olvashatjuk, hogy 1777-ig használták a templomkertet temetőül,

20 többszöri egri látogatásunkkor azonban azt tapasztaltuk, hogy használatban volt még 1950—60 tájékán is. Miskolc. A hívek többsége eredetileg görög volt. Fokozatosan asszimilálódtak, egyre gyérülő soraikat bevándorlók töltötték fel, létszámuk pár száz fő. A templom körül itt is temetkeztek, és a pesti görögök szokásához hasonlóan kriptákat létesítettek. Az utolsó kriptába helyezés 1975 őszén történt, míg a templom 1971-ben elhunyt lelkészének az urnáját a templomhajó falában helyezték el. Tokaj. A görögkeleti egyházközség a századunkra elnéptelenedett. (Hajdani vonzáskörzetében, Nyíregyházán 1940 után alakult egy kis létszámú közösség!) Az egykori tokaji templom udvarán az ötvenes években találtak egy régi kriptát. Az utolsó híveket a század elején a református temetőben hantolták el. A templomok körüli temetkezés ugyan nem tekinthető görög sajátosságnak, mert a középkorban egész Európára jellemző. A görögök és a szerbek is követve ezt az általános szokást azonban erősen ragaszkodtak hozzá, és így a hazai ortodox templomok kertje, udvara el nem képzelhető a síremlékek, kripták nélkül. GÖRÖG KATOLIKUSOK. Körükben is élt a templom körüli temetkezés szokása. A helyi hagyomány szerint az 1650-ben Nagykállóban elhunyt Taraszovics Bazil püspököt — aki az uniót kezdeményezte — a helybeli templom kertjében temették el (ahol ma a kereszt áll). A mándoki templomdombon — amikor az 1640 körül épült fatemplomot szétszedték, hogy a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba szállítsák — csontmaradványokat találtak. Bodrogkeresztúr görög katolikus temploma a falu feletti dombon, a falu temetője szélén épült, a templom homlokzatával szemben levő rész a görög katolikusoké. Megjegyezzük, hogy a temető egyébként nincs parcellák szerint rendezve és nincs körülkerítve sem. Temetők mellé épített görög katolikus templomok találhatók számos kis abaúji faluban is. Tolcsva, Rudabányácska és Sátoraljaújhely görög katolikus templomainak kertjében láttunk XIX. századi sírköveket. Több helyen van temető-, illetve kriptakápolna: Makó, Nyírparasznya stb. Az ősök kultuszának megnyilvánulása, hogy a Borsod megyei Szakáld község katolikus templomát 1913-ban a muhi csatában elesettek emlékére emelték.

21 Borovszky Samu: Szabolcs vármegye. Bp., é. n. 351—2. Heves megye műemlékei. II. köt. Bp., 1972. 513. Schematismus 149—50.