Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Farkas Judit—Pisztora Ferenc—Martos Gizella: Történeti szocio-kulturpsychiátriai vizsgálatok egy zárt faluközösségre, a mezőkövesdi matyó populációra vonatkozóan 1895 és 1945 között

Farkas J. — Pisztora F, — Martos G. : Történeti szocio-kultúrpsychiátriai vizsgálatok 131 Végezetül megemlítenénk még, hogy a paralysis progressiva vonatkozásában szembeötlő, hogy míg a 135 mezőkövesdi beteg közül 22-t ápoltak ilyen diagnózissal, addig a Mezőkövesdre bevándorolt 38 beteg közül 12 szenvedett ebben a betegségben, tehát a bevándorlókból kikerült betegeknek közel egyharmada. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az amúgy is sok hibalehetőséggel küzdő psychiátriai epidemiológiai kutatásokhoz képest a történeti epidemiológiai megközelítés — mindenekelőtt a forrásanyag hézagos meglétének és sokszor kifogásolható minőségének betudhatóan — csak még jobban növeli a hibahatárok számát. Mégis, számos kérdésben direkten vagy indirekten olyan fontos információkat szolgáltathat, amelyek lényeges segítséget adhatnak valamely populáció jelen morbiditásának a teljesebb megértéséhez. IRODALOM 1. Markovits Gy.: Járóbetegrendelésünk 10 évi statisztikája. Dolgozatok a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Ideg- és elmeklinikájáról. Debrecen, 1932. 2. Mezőkövesd város monográfiája. Miskolc, 1975. 3. Szóródy L: Elmeosztályi betegforgalom az 1924—28-as években. Gyulai Magyar Királyi Állami Kórház évkönyvei 1924—29. Gyula, 1929. 4. Varga G.: Hajdúmegye leírása. Debrecen, 1882. Zusammenfassung Die Verfasser bieten der Forschung Einzelheiten über die historische psychiatrische Epidemiologie der ,,Matyó"-Volksgruppe von Mezőkövesd und Umgebung, die ein eigenartiges, geschlossenes Ethnikum bildet. Sie weisen auf die Möglichkeiten und Schranken der Forschung hin, indem sie die Schwierigkeiten des zur Verfügung stehenden Quellenmaterials hervorheben. Zur historischen Untersuchung bearbeiteten sie das auffindbare Archivmaterial der Irrenabteilungen und Krankheitsskizzen der Irrenhäuser des ungarischen Territoriums, weiterhin Krankenaufnahmestatistiken der untersuchten Zeitspanne von 1895— 1945. Daten von 211 psychopathischen Kranken werden aufgrund sozialer Indexe und psychopathologischer Gesichtspunkte untersucht. Die relativ grössere Zahl der schizophrenen bzw. schizophrenartigen Erkrankungen werden mit zwei Faktoren in Zusammanhang gebracht: /. die Endogamie, die zur Herausbildung der s. g. psychotischen Familien führte; 2. die erhebliche innere Migration bzw. die als provokative Faktoren zu betrachtenden Auswanderungen nach Amerika, später Zurückwanderungen, die auch Gründe der Auftretung von schizoformer oder sogar schizogener Psychose sein können. Die gewöhnliche geringe Zahl des oligophrenen und senilen Krankheitsbildes kommt in einer ländlichen, endogenen Population bedeutend öfters vor. Die Abweichung der tatsächlichen Morbidität von den Krankenhausaufnahmen kann mit der Struktur, Gewohnheiten und Toleranz der „Grossfamilie" der Matyó-Volksgruppe im Zusammenhang stehen. J. FARKAS, Mrs., Dr. med. psychiatrist Országos Ideg- és Elmegyógyintézet Budapest, Vöröshadsereg útja 116, Hungary, H-1281 F. PISZTORA, Dr. med. psychiatrist, head physician Tolna megyei kórház-rendelőintézet Szekszárd, P.O.B. 85, Hungary, H-7101 G. MARTOS, Mrs., Dr. med. hygienist, head physician Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház Miskolc, Szentpéteri kapu 76, Hungary, H-3530