Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Farkas Judit—Pisztora Ferenc—Martos Gizella: Történeti szocio-kulturpsychiátriai vizsgálatok egy zárt faluközösségre, a mezőkövesdi matyó populációra vonatkozóan 1895 és 1945 között

Farkas J. — Pisztora F. — Martos G. : Történeti szocio-kultúrpsychiátriai vizsgálatok ] 29 Irgalmasoknál a századforduló előtti férfi kórrajzanyag elpusztult, a női anyag megvan. Hiánytalanul rendelkezésre áll mind az Angyalföldi, mind a Nagykállói hajdani Országos Tébolydák kórlapdokumentációja ezen intézmények megnyitásától kezdve és mind a két nemet érintően. Ugyanezt lehet elmondani a Budapesti Elmekórtani Klinika, továbbá az Országos Igazságügyi Megfigyelő Intézet kórrajzanyagára vonatkozóan is. A rendelkezésre álló kórrajzok minőségét illetően adatgyűjtésünk során le kellett szögeznünk azt a tényt, hogy — bármennyire is kívánatos volna — az egyes kóresetek részletes psychopathológiai és mélységben történő kultúrantropológiai elemzése a beteganyagnak csupán kisebb részénél végezhető el, miután főleg az Egri Irgalmasoktól és a miskolci Erzsébet Kórházból kikerült kórtörténetek többségükben túl rövidek, nem kellő alapossággal megírtak. Ilyen szempontból általában a pesti klinika kórrajzai és az Országos Igazságügyi Megfigyelő szakvéleményei használhatók a legjobban. 2. Előbbinél járhatóbbnak kínálkozó kutatási lehetőség a kórházi, betegfelvételi statisztika elemzése. Munkacsoportunk első lépcsőben csupán a jelzett időszak alatt kórházi felvételt nyert mezőkövesdi születésű vagy lakóhelyű psychiátriai betegek adatait dolgozta fel, vagyis a mezőkövesdi hospitalizált populáció kórházi epidemiológiai adatait igyekezett összegyűjteni. Ily módon összesen 211 betegre — köztük 142 férfira és 69 nőre — vonatkozóan sikerült adatokat nyernünk. A 211 eset közül 90 csupán a betegfelvételi naplókban szerepelt, míg 121 betegnek a kórrajzát is lehetőségünk nyílt tanulmányozni. A 211 eset között 135 olyat találtunk, aki mind születési, mind lakóhelyét illetően mezőkövesdi volt. Ezek közül 36 volt a női és 99 a férfibetegek száma. Megemlítendő továbbá, hogy mezőkövesdi születésű, de onnan elszármazott, másutt lakó volt 38 beteg, s idegen születésű, de Mezőkövesden lakó pedig ugyancsak 38 beteg. 3. Az egyes betegekre vonatkozóan a következő adatok voltak fellelhetőek: a beteg szüleinek, házastársának neve, ill. nőbetegeknél a leánykori név, a beteg életkora vagy születési éve, családi állapota, vallása, foglalkozása, psychiátriai diagnózisa, elmeosztályi ápolásának helye és időtartama — olykor előző elmeosztályi kezeléseinek ideje is. Feldolgozásunkból az alábbi adatokat tartjuk kiemelendőnek: Vallási megoszlás tekintetében jellemző, hogy az egyaránt mezőkövesdi születésű és azonos lakóhelyű 135 beteg közül 132 római katolikus volt és csupán 3 más vallású (izraelita) akadt. A kevésbé homogén, mezőkövesdi születésű és elszármazó vagy a Mezőkövesdre betelepülő lakosokból adódott betegek között már egyéb vallásúak is előfordultak és nagyobb számban izraelita vallásúak is — utóbbiak főként a kereskedő és tisztviselő rétegekből. A foglalkozási megoszlást illetően feltűnő volt, hogy a mezőkövesdi születésű és ott is lakó 135 betegből mindössze 77-nél szerepelt a napszámos-földműves foglalkozás — míg az összlakosságnak mintegy 75—80%-a volt az évtizedenkénti foglalkozási megoszlásra vonatkozó statisztikai adatok szerint mezőgazdaságban dolgozó. 4. A betegek diagnózis szerinti megoszlásának tanulmányozása céljából mindenekelőtt az a lényeges, hogy utólag — amennyiben ez szükségesnek látszik — korrigáljunk, s lehetőség szerint a náluk ténylegesen fennállott kórforma szerint soroljuk be őket. Ez a feladat azonban csupán a főbb betegségcsoportoknak megfelelően és csak megközelítő pontossággal vihető végbe. Ismeretes ugyanis, hogy pl. időszakosan divatos diagnózisok uralták a kórlapíró psychiáterek gondolkozásmódját, s azokat