Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)
PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Martos Gizella—Farkas Judit—Pisztora Ferenc: Szocio-kulturális tényezők hatása a mezőkövesdi matyók pszichés sajátosságaira és megbetegedéseire a XVIII. és XIX. században
Martos G. — Farkas J.—Pisztora F.: Szocio-kulturális tényezők hatása... 125 A mezőkövesdi matyók szociokulturális magatartását azért vázoltuk fel időbeli hosszmetszetben és történelmi dimensióban, mert az Egészségügyi Világszervezet ide vonatkozó kiadványában (Rapp. Techn. JVg 185., I960.) a következő normák szerepelnek: „nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen szükséges a vizsgált populáció szokásainak, erkölcseinek, szociális struktúrájának, eszmei orientációjának, közigazgatéistinak beható tanulmányozása. " IRODALOM 1. Sándor L: Néprajz. Mezőkövesd város monográfiája. Miskolc, 1975. 2. Sárközy Z. : Mezőkövesd története (1275—1918). Mezőkövesd város monográfiája. Miskolc, 1975. 3. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, 1768—1919. Mezőkövesd, r. kat. plébánia hivatal. 4. Kápolnay I. : Adalékok a XIX. század népmozgalmához. Történeti Statisztikai Évkönyv. Bp. 1961—1962. 5. H. Sas J. : Életmód és család. Az emberi viszonyok alakulása a családban. Bp. 1976. 6. Goubert P.: En Beauvaisis: problèmes démographiques de Vile piade. Annales 7. no. 4. (1952) 453—468. 7. Martos G— Pap M.—Holló Leleszi V.: Orvosi Hetilap 122, 1981, 32, 1957—1960. 8. Levy M. J. —Westoff C. F.: Simulation of Kinship Systems. New Scientist 21, No. 459, 1965, 571—572. 9. Wrigley E. A.: Népesedés és Történelem. Bp. 1973. 10. Fleury M. — Henry L.: Nouveau manuel de dépouillement et d'exploitation de l'état civil ancien. Paris, 1965. 11. Közgyűlési jegyzőkönyvek, Mezőkövesd; 1820—1890. Borsod megyei Levéltár. Levél a Tekintetes Királyi Kamarai Prefektusi Hivatalhoz, 1834. máj. 6. 12. Lukács Gy. : Utam Marxhoz. Válogatott filozófiai tanulmányok. Bp. 1971. 2. k. 13. Grastyán E.: Valóság, 1968, 6, 1—16. 14. Hollós (Hőnigsfeld) J.: Dr. Farkas Jenő Breviáriuma. A Borsod-Miskolci Orvos-Gyógyszerész Egyesület Évkönyve. Miskolc, 1934. 15. Közgyűlési jegyzőkönyvek, Mezőkövesd, 1893. nov. 25-i jegyzőkönyv. Borsod Megyei Levéltár. 16. Pélicier Y. : La psychologie des popules et la psychiatrie. Rev.de Psychologie des Peuples, 1968, N° 3, 288—302. 17. Sivadon P.: Géographie humaine et psychiatrie. Annal. Méd. Psychol. 1948, 511—513., 18. Szórády L: Az elmeosztály betegforgalma az 1924—1928 években. A gyulai M. Kir, Állami Kórház 1924—1929. Gyula, 1929. 19. Varga Gy. : Hajdúmegye leírása. Debrecen, 1882. 20. Markovits Gy.: Járóbeteg rendelésünk 10 évi statisztikája. Dolgozatok a Debereceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem Ideg és Elmegyógyászati Klinikájáról. Debrecen 1932. Zusammen fassung Die „Matyó" Volksgruppe lebt auf dem flachen nördlichen Gebiet des Komitats Borsod, dessen grösste Siedlung Mezőkövesd ist. Die traditionsgebundene ethnische Gruppe hat sich während des 18—19. Jahrhunderts herausgebildet. Die Verfasser behandeln jene sozialkulturellen Faktoren in historischer Sicht, die die psychiatrischen Erkrankungen und psychischen Eigenartigkeiten dieser Bevölkerung erleuchten. Die Einwohner von Mezőkövesd betrachtete man lange Jahrzehnte hindurch als die typischste Vertreter des ungarischen Dorfes, was ihre berühmte Tracht, Bräuche, Tänze, Lieder usw. begründen. Die Aufrechterhaltung ihrer ethnischen und folkloristischen Werte ist vor allem durch die selbstbewusste Hochschätzung und Anwendung von Formalitäten zu erklären.
