Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Ungvári Gábor: Újabb adatok Gulácsy Lajos betegségéhez

szettnek hitt Moravcsik-klinikai kórrajza is előkerült; jelenleg a Psychiátriai Klinika archívumában található. A jövőbeni pathographia alapját képező pontos betegségleírás az ez ideig ismeretlen tartalmú, 1914—1915-ből származó velencei kórrajz alább következő közzétételével válik lehetővé.* A kórrajzi információ jobb megértése kedvéért Gerevich adatgyűjtése és interpretációja nyomán röviden összefoglaljuk az első hospitalisatio közvetlen előzményeit. Gulácsy Lajos 1914 májusában érkezik Velencébe Silvio Sartori olasz festőbarátjához, hogy szokásához híven ebben az évben is néhány hónapot Itáliában töltsön, és az olasz városok hangulatából ihletet merítve dolgozzon. Kezdetben remekül érzi magát és munkája is jól halad, egy nagy és tíz kis képet fest. Az Osztrák—Magyar Monarchia hadüzenete és az augusztus 10 és 17 közötti magyarországi mozgósítás nyomán azonban mindjobban fokozódó szorongás és nyugtalanság tölti el: pánik állapotban menekül vélt üldözői elől, két ízben próbál öngyilkosságot elkövetni. Téveseszméinek irrealitását pillanatokra elfogadja, így egy szerencsésen megválasztott percben velencei ismerősei hajóra ültetik és hazaindítják. A hamarosan újratámadó psychosis doxasmái kölcsönözte hallatlan szuggesztivitással Gulácsy visszafordíttatja a hajót Velencébe, és feljelenti barátait. Másnap — nem kevés kaland és viszontagság után — elmegyógyintézetbe kerül: apokaliptikus víziók hatása alatt üvölti az utcán: „Mindenki meghal, Venezia veszélyben van..." A jelenet méltó Gulácsyhoz, mintha önmaga szcenírozta volna: carabinierik szorításában a tébolyultan kiáltozó, bizarr külsejű festő gondolán siklik végig a Canale Grandén, a San Servolo szigeti elmegyógyintézetbe. Nyilvánvalóan psychosisról van szó. Háborús időben, távol az otthontól, ellenséges érzelmű országban, a hatóság szemében feltételezhetően gyanús foglalkozást űzve — nyomasztó érzés. A megsűrűsödő események reális elemekből felépülő, politikai témájú téveseszmékben csapódnak ki: „két osztrák-ellenes verséért üldözik'", ellene az oroszok „összeesküvést szőnek, életére törnek". A kialakult kedvezőtlen psychoszociális szituációra adott válaszreactio ha tematikailag követhető is, formájában és intenzitásában psychotikus regressiót jelent. Egyetértve Gerevich álláspontjával, a háborús eseményeknek mint praecipitáló és provokáló faktoroknak tulajdonítunk jelentőséget Gulácsy psychosisának kialakításában. A San Servolo szigeti elmegyógyintézet kórrajzát teljes terjedelmében adjuk közre:** Luigi Gulácsy beteglapja Velence, 19. 8. 1914. Anamnesis Gulácsy Lajos a tegnapi napon vétetett fel a kórházba, zárt osztályra. Az indok váratlanul fellépett elmebeaj, öngyilkossági és üldöztetéses gondolatokkal ; ön- és közveszélyes állapotban lévén sürgős elhelyezése vált szükségessé a San Servolo Elmegyógyintézetben. (Dr. Calimani) * A kórrajzmásolat megszerzése körüli adminisztrációs nehézségek leküzdése Dr. Marcello Abrahamson, Dr. Andrea Dallaporta pádovai, és Dr. Eugenio Pasqui velencei professzorok érdeme, fáradozásukat ezúton is hálásan köszönöm. ** A fordítás Szávoszt Tamásné műfordító munkája, amiért e helyen is köszönetet mondok. (A szerző)