Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

FOLYÓIRATOKBÓL - Curare, 1978, No. 1—2, 1979, No. 1—2. (Grynaeus Tamás)

szept. 12.) 10 pontos Alma-Ata-i Declara­r/oját (96—98. p.). Ebben megállapítják, hogy az egészséghez való jog az alapvető emberi jogok egyike. A következő évti­zedek fő feladata, hogy a 2000. évre a világ egész lakosságának olyan legyen egészségügyi helyzete, hogy képesek legyenek társadalmi és gazdasági szem­pontból egyaránt produktív életet élni. Ennek kulcsa a ,, primary health care" megvalósítása, alapja a szociális igaz­ságosság érvényesülése. Ennek támoga­tására és elősegítésére hívják fel az ille­tékes nemzeti, nemzetközi és egyéb szerveket. Vol. 2. No. 1. — 1979. Venzlaff, Helga: Zur Verwendung von Vögeln in der Volksmedizin Marokkos (9—28. p., ill.). A közép-marokkói heti­piacok drog árusainak nagyszámú (kb. 150) növényi orvossága mellett csak kevés a madárvilágból származót talált a szerző. Ezeknek különleges erőt tulaj­donítanak. Jelentőségük sorrendjében felsorolva (az indikációk elhagyásával): holló (tolla, agya, epéje); büdös banka (húsa, szárított bőre, csontjai, szíve, vére); sólyom (bőre, tolla, szárnya, szíve, feje); keselyű (húsa, tolla); sas (karma, feje); kuvik (bőre, tolla, szeme); fecske (Hirundo rupestris; tojása, fiókája, csőre); gyöngybagoly (feje); gyurgyalag (tolla). E drogok legnagyobb részét füstölésre használják. A szerző az össze­függések—okok keresése során rámutat, nem lehet véletlen, hogy mind a tíz madárfaj állati eredetű táplálékon él, s ezek az iszlám rendelkezései szerint nem fogyaszthatók, sőt hat közülük a kifeje­zetten tiltott körmös-karmos madarak közé tartozik. A marokkói mohamedá­nok még kézzel fogható betegség-ok (pl. elesik — karja törik) esetén is mági­kus eredetet tételeznek fel (dzsinnek, rontás, etetés stb.). Ezek létezését ugyan az iszlám elfogadja, ugyanakkor azon­ban — számunkra paradox módon — ki­fejezetten tiltja, hogy ilyesmivel foglal­kozzanak; csak Allah oltalmában sza­bad bízniok. Hivatalosan megengedett óvó-elhárító szerek, eljárások hiánya magától érthetően vezetett a fentebbi és ezekhez hasonló „illegális" eszközök ki­fejlődéséhez, igénybevételéhez. Sőt: má­sok megfigyelésével egybehangzóan a szerző Észak-Afrikában is megállapít­hatta, hogy fenyegető, mágikus jellegű hatalmasságok ellen, rendkívüli helyzet­ben az iszlám által kifejezetten tiltott dolgok (pl. állatok vére) a leghatásosabb­nak tartott elhárító eszköz. A szám több tanulmánya foglalkozik a család szerepével (ezek az 1977. évi heidelbergi konferencia előadásainak át­dolgozásai). Wirsching, Michael: Be­ziehungsstrukturen in BRD-Familien c. tanulmányában (35—47. p.) megállapít­ja, hogy „eddig főként a primitív népek családi-rokonsági viszonyait-kapcsolatait kutattuk, vajmi keveset tudunk ezekről az ipari országok mai városi családjai­nál". Vázolja a nyugatnémet család kapcsolati formáit az „Es" (ösztönös), Ich (kognitív) és „Über-ich" (morális) régiókban, azonban hangsúlyozza, hogy az egyes család-konstellációk és a hoz­zájuk tartozó különböző egyéni psychés zavarok (psychosomatikus, narcistikus zavarok, határesetek) összefüggéseinek tisztázása még további kutatást igényel. Rudnitzki, Gerhard: Aus der Werkstatt. Bemerkungen zum Kontext Krise — Kritik — Ethnomedizin (47—49. p.) c. cikke utal arra, hogy európai kutatások (A. Skarval, Norvégia) és a természeti népeknél szerzett tapasztalatok azt mu­tatják: psychés betegek „adminisztratív", csak gyógyszeres kezelése a félelmet, szorongást nem oldja, sőt fokozza és a kór krónikussá válik. A mai nyugati orvostudomány azt a látszatot keltve a betegben, hogy minden panaszára van mű-szere és gyógyszere: még távo­labbra taszítja a beteget a számára biztonságot adó emberi, mindenekelőtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom