Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

FOLYÓIRATOKBÓL - Curare, 1978, No. 1—2, 1979, No. 1—2. (Grynaeus Tamás)

szept. 12.) 10 pontos Alma-Ata-i Declarar/oját (96—98. p.). Ebben megállapítják, hogy az egészséghez való jog az alapvető emberi jogok egyike. A következő évtizedek fő feladata, hogy a 2000. évre a világ egész lakosságának olyan legyen egészségügyi helyzete, hogy képesek legyenek társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt produktív életet élni. Ennek kulcsa a ,,

primary health care" megvalósítása, alapja a szociális igazságosság érvényesülése. Ennek támogatására és elősegítésére hívják fel az illetékes nemzeti, nemzetközi és egyéb szerveket. Vol. 2. No. 1. — 1979. Venzlaff, Helga: Zur Verwendung von Vögeln in der Volksmedizin Marokkos (9—28. p., ill.). A közép-marokkói hetipiacok drog árusainak nagyszámú (kb. 150) növényi orvossága mellett csak kevés a madárvilágból származót talált a szerző. Ezeknek különleges erőt tulajdonítanak. Jelentőségük sorrendjében felsorolva (az indikációk elhagyásával): holló (tolla, agya, epéje); büdös banka (húsa, szárított bőre, csontjai, szíve, vére); sólyom (bőre, tolla, szárnya, szíve, feje); keselyű (húsa, tolla); sas (karma, feje); kuvik (bőre, tolla, szeme); fecske (Hirundo rupestris; tojása, fiókája, csőre); gyöngybagoly (feje); gyurgyalag (tolla). E drogok legnagyobb részét füstölésre használják. A szerző az összefüggések—okok keresése során rámutat, nem lehet véletlen, hogy mind a tíz madárfaj állati eredetű táplálékon él, s ezek az iszlám rendelkezései szerint nem fogyaszthatók, sőt hat közülük a kifejezetten tiltott körmös-karmos madarak közé tartozik. A marokkói mohamedánok még kézzel fogható betegség-ok (pl. elesik — karja törik) esetén is mágikus eredetet tételeznek fel (dzsinnek, rontás, etetés stb.). Ezek létezését ugyan az iszlám elfogadja, ugyanakkor azonban — számunkra paradox módon — kifejezetten tiltja, hogy ilyesmivel foglalkozzanak; csak Allah oltalmában szabad bízniok. Hivatalosan megengedett óvó-elhárító szerek, eljárások hiánya magától érthetően vezetett a fentebbi és ezekhez hasonló „illegális" eszközök kifejlődéséhez, igénybevételéhez. Sőt: mások megfigyelésével egybehangzóan a szerző Észak-Afrikában is megállapíthatta, hogy fenyegető, mágikus jellegű hatalmasságok ellen, rendkívüli helyzetben az iszlám által kifejezetten tiltott dolgok (pl. állatok vére) a leghatásosabbnak tartott elhárító eszköz. A szám több tanulmánya foglalkozik a család szerepével (ezek az 1977. évi heidelbergi konferencia előadásainak átdolgozásai). Wirsching, Michael: Beziehungsstrukturen in BRD-Familien c. tanulmányában (35—47. p.) megállapítja, hogy „eddig főként a primitív népek családi-rokonsági viszonyait-kapcsolatait kutattuk, vajmi keveset tudunk ezekről az ipari országok mai városi családjainál". Vázolja a nyugatnémet család kapcsolati formáit az „Es" (ösztönös), Ich (kognitív) és „Über-ich" (morális) régiókban, azonban hangsúlyozza, hogy az egyes család-konstellációk és a hozzájuk tartozó különböző egyéni psychés zavarok (psychosomatikus, narcistikus zavarok, határesetek) összefüggéseinek tisztázása még további kutatást igényel. Rudnitzki, Gerhard: Aus der Werkstatt. Bemerkungen zum Kontext Krise — Kritik — Ethnomedizin (47—49. p.) c. cikke utal arra, hogy európai kutatások (A. Skarval, Norvégia) és a természeti népeknél szerzett tapasztalatok azt mutatják: psychés betegek „adminisztratív", csak gyógyszeres kezelése a félelmet, szorongást nem oldja, sőt fokozza és a kór krónikussá válik. A mai nyugati orvostudomány azt a látszatot keltve a betegben, hogy minden panaszára van mű-szere és gyógyszere: még távolabbra taszítja a beteget a számára biztonságot adó emberi, mindenekelőtt