Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - 100 Jahre Leopoldina in Halle 1878—1978. Hrsg.: G. Uschmann (Rákóczi Katalin)
területi szétválasztás sokszor indokolatlan, s ezen belül az időrend gyakran ismétlésekhez, átfedésekhez vezet. E szerkesztési alapelvek buktatóin átsegíthetett volna egy átfogó, a részismereteket rendszerbe foglaló bevezető tanulmány, ám ezeknek a követelményeknek a jelen kötet bevezetője nem mindenben tesz eleget. Mindezen kritikai megjegyzések fenntartása mellett, hangsúlyoznunk kell azonban, hogy rendkívül hasznos, adatgazdag, egyes tanulmányaiban pedig időnként kiváló színvonalú kézikönyvet tartunk kezünkben. A Magyarországról szóló fejezet szerzője Horánszky Nándor, aki mintegy 15 oldalon jó, tömör összefoglalást ad a magyarországi pszichiátria alakulásáról, a kapcsolatos intézmények szerepéről, a kiemelkedő tudós egyéniségekről. Igen nagy értéke a műnek, hogy az egyes fejezetek végén bőséges irodalmat közöl, amely a további tájékozódást könnyíti meg, az illusztrációk pedig feloldják a szöveget, színesebbé, szemléletesebbé teszik a könyvet. A pszichiátria történetének kutatói számára legmodernebb összefoglalást, nélkülözhetetlen kézikönyvet jelent e mű, az általános orvostörténethez pedig számos érdekes adalékkal járul hozzá. Szlatky Mária 100 Jahre Leopoldina in Halle 1878—1978. Hrsg. : Georg Uschmann. Halle (Saale), Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina Halle (Saale) 1979. (Acta Historica Leopoldina, Supplementum 2.) 64 p. 1978. okt. 14-én ünnepi ülésen emlékeztek meg a Leopoldináról, a Német Természetkutatók Akadémiájáról abból az alkalomból, hogy száz éve kapott végleges otthont Halléban, a Saale-városban. A Leopoldina legrégibb német természetkutató és orvostársaság, amely az olaszországi humanista akadémiák mintájára alakult. Az alapítási dokumentum 1687-re datálódik. Feladatának tekintette az orvostudomány és természettudományok művelését, kutatással és kísérletezéssel történő fejlesztését. Székhelye a mindenkori elnök lakhelye szerint változott, míg 1878-ban a könyvtár áttelepítésével állandó helyet kapott Halléban. Az ünnepi referátum (Georg Uschmann) az elmúlt évszázadok jelentősebb eseményeit, elnökeinek irányító tevékenységét méltatja. A Leopoldina nagyobb arányú fejlődése arra a korra esett, amikor a természettudományok differenciálódtak, orvosi intézetek jöttek létre, és tudományos folyóiratokban jelenhettek meg a legújabb kutatási eredmények. Az akadémia érdeke volt, hogy neves fizikusok és más természettudósok irányítsák a tevékenységet. Tudományos hírét lemérhetjük azon, hogy Európa vezető természettudósai a tagjai közé számítottak. Szerencsés fordulat következett be 1817-ben, amikor egyesült a wittenbergi Martin Luther Egyetemmel, melynek tanárai szívügyüknek tekintették a munka folytatását. Első tudományos folyóirata a Nova Acta címváltozásokkal bár, de napjainkig fennmaradt. Az 1930-as évek súlyos anyagi és szellemi visszaesése, valamint a háborús károk erősen megviselték a Leopoldinát és tudós társaságát, de az 50-es évek második felében meginduló fejlődés újból biztosította a tudományos hírét. Bár alkalomszerűnek mondható a Leopoldina hallei elhelyezése száz évvel ezelőtt, története már összeforrt a Saale-város történetével, és ma ismét az NDK természettudományos kutatásának jelentős centruma. Rákóczi Katalin