Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Habrich, Ch.—Marguth, F.—Wolf, H — Wittern, R.: Medizinische Diagnostik in Geschichte und Gegenwart (Birtalan Győző)
Habrich, Ch. —Marguth, F. —Wolf, H. —Wittern, R. : Medizinische Diagnostik in Geschichte und Gegenwart — Festschrift für Heinz Goerke zum sechzigsten Geburtstag. (Neue Münchner Beitrage zur Geschichte der Medizin und Naturwissenschaften. — Medizinhistorische Reihe Band 788). Werner Fritsch, München, 1978. 656. A jól illusztrált, szép kiállítású ünnepi kötet 46 tanulmánya — a kitűnő nemzetközi szerzőgárda munkája — az orvosi diagnosztika hatalmas és sokszínű múltjának egyegy mozzanatát tárja fel. Az első idevágó adatokat ősi babiloni agyagtáblákon megörökített kórleírások szolgáltatják (F. Köcher: Spätbabilonische medizinische Texte aus Uruk). A kötet utolsó fejezete pedig napjaink diagnosztikus információs tudományával foglalkozik (K. Überla: Medizinische Informatik). A fejezetek egymásutánjából tehát a diagnosztika történelmi fejlődését is nyomon követhetjük. Megismerkedhetünk ó-egyiptomi trachoma-leírásokkal (K. S. Kola : Zur Geschichte der Diagnose der altägyptischen Augenkrankheit „Trachoma"). Négy tanulmány is foglalkozik a Kínában kialakított ősi minuciózus betegvizsgálattal, annak elvi alapjaival és világméretű elterjedésével (E. Rosner: Wege der Diagnostik in der traditionellen chinesischen Medizin — R. Winau: Chinesische Pulsdiagnostik im 17. Jahrhundert in Europa — A. Terzioglu: Die Bedeutung der chinesischen Pulslehre für die Krankheitsdiagnostik nach der persischen Handschrift Tanksuqnáme-i Il-Han dar Funun-i Ulum-i Hitai aus dem Jahre 1313 n. Chr. —• Y. Otsuka: Diagnostische Prinzipien der traditionellen Medizin Chinas und ihre Bewertung durch japanische Ärzte im 17. und 18. Jahrhundert). Az antik görög medicinát a hippokratészi (G. Preiser: Zum Krankheitserkennen im Corpus Hippocraticum) és a knidoszi diagnosztikáról (R. Wittern: Zur Krankheitserkennung in der knidischen Schrift „De internis affectionibus") szóló munkák képviselik. A középkori orvostörténeti viszonyokat bemutató anyagban különös hangsúlyt kap az antik ismereteket közvetítő bizánci auctorok szerepe. Nekik tulajdonítható például az a befolyás, melynek eredményeként a középkori orvosok oly nagy figyelmet szenteltek az uroskopiának és viszonylag kevesebbet a pulzusvizsgálatnak (G. Baader— G. Keil: Mittelalterliche Diagnostik). E tanulmányban elemzik azt a folyamatot, melynek során a középkori diagnosztizálás egyre sematikusabb lesz, esetleg csupán egy-egy tünetre alapuló. A középkori medicina egyik jellemző aspektusát kapjuk meg a szélsőséges vallásos megnyilvánulások orvosi értelmezésével (K. Goldammer: Krankheitsdiagnose als Existenzanalyse in religiöser Bildsprache). Megismerkedhetünk egy csodagyógyhely korabeli orvosi szakvéleményezésével (S. Hofmann: Professor Franz Anton Stebler als Gutachter für die Wunderheilungen in Appersdorf), valamint az astrologiai diagnózis és prognózis fontosabb adataival (V. Bazala: Astrologische Diagnose und Prognose). G. Bratescu a román (Zur Bedeutung der Diagnose in der Ethnomedizin unter besonderer Berücksichtigung der rumänischen Volksmedizin), L. Burlikowa és N. Zaprianov a bolgár (Über Diagnostik und Prognostik in der bulgarischen Volksmedizin) népi gyógyászat diagnosztikáját ismertette. Érdekes korabeli nosologiai információval szolgál a grafenbergi Vinzenz Priessnitz vízgyógyászati pacienturájának feldolgozása (J. Sajner—V. Krizek: Krankendiagnosen bei Vinzenz Priessnitz). A renaissance orvostudományának kiválóságai közül bemutatják a bázeli Felix Platter orvosi munkásságát, aki már biztonsággal megkülönböztette a pestis, a kiütéses typhus és a himlő járványokat (H. M. Koelbing: Diagnose un Ätiologie der
