Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Marsovszky Pál: Herzog Ferenc (1879—1952) emlékezetére

HERZOG FERENC (1879—1952) EMLÉKEZETÉRE MARSOVSZKY PÁL „Minden ember természeténél fogva tudásra törekszik'''' (Arisztotelész, Metafizika, Proté philosophia) ól az orvosról és tanárról szeretnék kegyelettel megemlékezni, akinek intézetében 12 éven át dolgozhattam, s aki 31 évig volt kezdetben a pozsonyi, majd a pesti egyetem belgyógyász professzora. Orvosi és klinikai működéséről, tanításáról, munkájáról, puritán egyéniségéről nap mint nap volt alkalmam meggyőződni. Herzog Ferenc életét és munkásságát háromféle megvilágításban szeretném bemutatni : 1. időbeli sorrendben, hosszmetszetben, amint életpályája, orvosi és klinikai működése kibontakozott; 2. keresztmetszetében tanári alkatát és tanításának módját elemezném ; 3. tudományos tevékenységének, orvosetikai szemléletének és emberi értékeinek kívánok emléket állítani. I. 1879. február 13-án Budán született, osztrák szülők gyermekeként. Atyja dr. Herzog Ferenc cs. és kir. I. oszt. főtörzsorvos volt, anyja Schneider Mária. Hat gyermekük közül az első fiú ő volt. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Budán kitűnő, illetve jeles eredménnyel végezte, 1897-ben jeles érettségivel. Apja már gyermekkorában a természet szeretetére, növény- és lepkegyűjtemény összeállítására tanította, az orvosi hivatás volt a célja. 1897-ben a budapesti Tudományegyetem orvos-sebészi karára vétetett fel, s ott 1902-ben az orvosi diplomát is elnyerte. Than, Eötvös, Hőgyes, Korányi Frigyes, Jendrassik, Dollinger tanárokat hallgatta. Szigorlatait kitűnő eredménnyel tette le. Eközben a Lenhossék Mihály vezetése alatt álló anatómiai intézetben is dolgozott: a kranio-cerebrális topográfiáról és a férfi húgycső fejlődéséről szóló pályamunkáival jutalmat nyert. 1903-ban Korányi Sándor orvosi belosztályán mint okleveles orvosgyakornok működött. 1903. június 1-től kezdve a Jendrassik Ernő vezetése alatt álló egyetemi idegklinika kötelékébe tartozott, 1906. szeptember 1-től kezdve mint első tanársegéd. Eközben ösztöndíjjal Németországban járt; Friedrich Müller müncheni és Adolf Strümpell breslaui (Wroclaw) belklinikus orvosprofesszoroktól kiváló tehetségét és szorgalmát tanúsító bizonyítványokat kapott. Jendrassik Ernő, mikor a II. Belklinika igazgatója lett, magával vitte Herzog Ferencet, aki 1910-ben első tanársegéd volt, 1911-ben a belgyógyászati diagnosztikából magántanári képesítést nyert, 1912-ben adjunktus. Ángyán János, aki ugyancsak Jendrassik tanítvány, a későbbi pécsi Belklinika igazgatója volt, úgy emlékezett meg Herzog Ferenc akkori működéséről, hogy „mindnyájunk tanítómestere volt". Herzog kinevezése a pozsonyi egyetem belklinikái tanszékére 1914. január 19-én