Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Benedek Jaszmann, László: Hendrik van Deventer (1651—1724) a németalföldi szülészet alapvetője (angol nyelven)

REFERENCES Fasbender, H.: Geschichte der Geburtshilfe. Edit. Olms, 1964. Hendrik van Deventer: „Nieuw Ligt" en „Nader Vertoog", 1734, 2nd Edition Hendrik van Deventer: „Nieuw Ligt" en „Nader Vertoog", 1746, 3d Edition Hendrik van Deventer: „Nieuw Ligt" en „Nader Vertoog", 1765,4th Edition Lindeboom, G. A.: De Geschiedenis van de Medische Wetenschap in Nederland, 1972. Lammers, A. J. M.: Hendrik van Deventer, Leven en Werken, 1946. Cianfari Th.: A Short History of Obstetrics and Gynecology. Springfield, 111., 1960. Összefoglalás A dolgozat Hendrik van Deventer (1651—1724), az első jelentős hollandiai szülész munkásságát ismerteti. Előbb ötvösséget tanult, céhtag volt, majd 1672-ben, tehát 21 éves korában hallunk róla: Németországban, Altona városában az ún. „labadista" protestáns szekta tagja lett. A szekta tagjai szigorú kálvinista vallásos közösségben éltek. Minden tulajdonukat és jövedelmüket a szektának adták le. Az idealista szellemi világeszme földi kicsapongásokhoz vezetett, és a német lutheránus egyház a szekta tagjait zavart okozó életmódjuk miatt végülis Németországból kiűzte. Még a németországi tartózkodásuk alatt, szükségük volt saját orvosra. Hendrik van Deventer, aki ebben a zavart szellemi világban is a szekta tagja maradt, egyszerre hivatást érzett, hogy betegeken segíthessen. Nem végzett egyetemet, hanem egy neves gyakorló orvos mellett, mint intelligens és ügyes kezű tanítvány, az akkori orvosi szakmában sok tapasztalatot szerzett. Nemcsak a testi ápolásban volt jártas, hanem a gyógyításban, a műtéti kezelésben is otthonos volt, sőt a gyógyszerészeinek is nagy ismerője lett. A később, Groningenben megszerzett orvosi diplomájában szerepel: „in sua juventute, in arte Therapeutica, sub auspiciis D. Walteri, Medicináé Doctor et Chymiae cultoris apud Hamburgum acerrimi, scrutanda operám strenuam collocavit..." Amikor a labadista szektát Németországból kiűzték, új helyet találtak a szomszédos Frieslandban, ahol Wieuwardben telepedtek le. Friesland nem tartozott akkor még a Németalföldi Köztársasághoz. Az orvosi gyakorlat, képzés és az ehhez kötött tanulmányok még nem voltak törvényileg rendezve. így Hendrik van Deventer minden akadály nélkül praktizálhatott. Orvosi tudásának a híre hamarosan Frieslandon kívül is ismert lett. Többször volt a dániai királyi családnak tanácsadója. Jó megfigyelőképessége mellett ügyes keze is volt, több orvosi műszert saját maga készített. Miután az áttanulmányozott szülészeti könyvek nem elégítették ki, szisztematikusan feljegyezte tapasztalatait és végül 1701-ben kiadta az első tankönyvét, amit röviden „Nieuw Ligt"-nek, lefordítva talán nem „új fénynek", hanem „új nézetnek" lehetne nevezni, természetesen a szülészetre vonatkoztatva. Miután megszerezte a németalföldi törvényes orvosi diplomát (1694) és húsz éven keresztül Frieslandban a Iabadisták körében munkálkodott, elhatározta, hogy Hágában fog tovább praktizálni. Minden vágya az volt, hogy a már hírneves szülészeti tankönyvét latin nyelven adhassa ki. Hiszen már németül, franciául, angolul is megjelent. 1724-ben, 73 éves korában adta ki a „Nóvum Lumen"-t, amikor még egy szülési jelentésben írta, hogy „1724. február 9-én, kemény téli időben fáradtságom ellenére is Rotterdamban még egy harántfekvést jó eredménnyelfejeztem be... " Hendrik van Deventer 1724. december 12-én halt meg 73 éves korában, kedvenc lakásában „Sionlust"-ben, Voorburgben és ugyanott temették el a református templomban a kórus alatt vett családi sírboltban. Naegele, von Siebold, Fasbender szerint Deventer tankönyve „Het Nieuw Ligt voor Vroed. meesters en Vroed-vrouwen" az első tudományos és szisztematikus szülészeti szakkönyv.