Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Kapronczay Károly: Adatok a prágai egyetem magyar orvosi vonatkozásaihoz
fizikusaként működött, majd Beregben töltött be hasonló tisztséget. 1789. március 9-én halt meg. Weszprémi jelezte négykötetes munkája végén, hogy tervezi életrajzának megírását. 21 1786. február 26-án lett Prágában orvosdoktor Nicod Gábor Békés megyei születésű magyar hallgató, aki visszatérése után (1792-től) megyéje fizikusa lett. 1821-ben Krieger Sámuel Máramaros fizikusa bejelentette a Helytartótanácsnak, hogy 1820 szeptemberében elhunyt Nicod Gábor gyakorló orvos, Békés megye egykori fizikusa. Tevékenységéről ennél többet nem ismerünk. 22 1790 júniusában szerzett diplomát Prágában Bertalan György győri születésű magyar hallgató, aki 1791-től Komárom megye fizikusi tisztéségét töltötte be. Előtanulmányait is Prágában végezte, bár Bécsen keresztül jött haza. 1811-ben Pestre költözött és gyakorló orvosként működött haláláig, 1821. január 6-ig. 23 A Helytartótanács iratai szerint 1812-ben Ung megye fizikusának alkalmazta az 1794-ben Prágában orvosdoktori oklevelet szerzett Wadninszky József ungvári születésű orvost. Végzése után Munkácson és Ungváron működött gyakorló orvosként, fizikusi tisztségét 1829-ig töltötte be. 24 Ugyancsak megyei jelentésből ismeretes Seffer Rémig seborvos is. Doszlern Károly Heves megyei fizikus 1808-ban jelentette a Helytartótanácsnak a felügyelete alatt álló terület orvosait és seborvosait. Közöttük szerepelt Seffer neve is, aki 1779-ben szerzett oklevelet Prágában. 25 A XIX. század első felében — a nagyobb látogatottság ellenére — csak 12 magyar szerzett orvosi és 5 gyógyszerészi diplomát Prágában. 1805-ben végzett Prágában Gerst Ferenc (1781—1843) orvosdoktor, aki később Bihar megyében működött, 1823-ban pedig katonaorvosi pályára lépett. Leszerelése után (1837) Zágrábban letelepedett és gyakorló orvosként működött. 26 Ugyancsak a XIX. század elején végzett Prágában (1811) Dvorzsák János (1787—1850) békéscsabai születésű orvosdoktor. Végzése után előbb Gyulán, később — 1831-től — Sárváron uradalmi orvosként élt. Sajnos az előbbiek avatási értekezését nem ismerjük, később sem fejtettek ki szakirodalmi tevékenységet. Dvorzsákról meg kell megyeznünk, hogy egyik alapítója volt a Pápai Orvosegyesületnek. 27 Az 1830-as évek közepétől a prágai egyetemen majdnem minden évben avattak orvosdoktorrá magyar hallgatót, aki tanulmányait mindvégig itt végezte. Itt nyert oklevelet 1836-ban Plesutznik Nándor, 1837-ben Magyar Viktor és Czappert Leó, majd 1838-ban a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek szervezésében kitűnt Patzelt József. 28 Az előbbiek közül Magyar és Patzelt értekezése nyomtatásban is megjelent. 29 Az 1840-es években szerzett orvosdoktori oklevelet Prágában Schönheit Rubin (1842), Kappeles Lipót (1842), Stern Adolf (1843), Láncz Ferdinánd (1844), Winterlich József (1846), Magyarli Ferenc (1849) és Weisz 21 i. m. :60., 71.; Győry i. m. 206.; Weszprémi i. m. III. köt. 631.; OL. Helytartótanács Levéltára. Dep. Sanitatis. C. 136—219. csomó 22 OL. Helytartótanács Levéltára. Dep. Sanitatis. C. 139. csomó 23 i. m. megyei fizikusok jelentése 24 i. m. megyei fizikusok jelentése 25 i. m. megyei fizikusok jelentése 28 i. m. 27 i. m. 28 Matricula facultatis medicae Universitatis Pragensis. 1783—1851 29 Győry i. m. 11., 43.
