Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Schultheisz, Emil: A középkori magyarországi egyetemek és kapcsolatuk Krakkóval (angol nyelven)

Finally, I should like to cite what Szumowski, the famous Polish professor of medical history, wrote half a century ago in his Preface to the Hungarian Edition of his standard book (1939): "It were my great delight if my work in medical history could contribute to the reinforcement and stabilization of the spiritual connections which have traditionally existed for many centuries between Hungary and Poland". LITERATURE Ábel, J.: Egyetemeink a középkorban (Universities in Hungary in the Middle Ages). Budapest, 1881. Kapronczay, K.: A lengyel felvilágosodás és a Krakkói Egyetem Orvosi Karának reformja (The Polish Enlightenment and the reform of the Medical Faculty of Cracow University. Comm, Hist. Artis Med. 64—65 (1972), p. 103—5 Kapronczay, K.: Mathias Machoviensis. Orv. Hetil. 1974. 115/6. p. 336—337 Kapronczay, K.: Albertus Novicampus. Orv. Hetil., 1978.119/8. p. 481—482 Kapronczay, K.: A krakkói egyetemen tanult lengyel orvosok a XVI. századi Magyarországon (Polish doctors graduated from Cracow University in 16th Century Hungary). Comm. Hist. Artis Med. 62—68 (1971), p. 111—119 Linzbauer, X. F.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungáriáé. Buda, 1852—1856 Miller, J. F.: Regestrum Bursae Cracoviensis Ungarorum. Budapest, 1821 Schrauf, K.: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve (Register of the Hungarian nation at Vienna University). Budapest, 1902. Schrauf, K.: A krakkói egyetem és magyar hallgatói (Cracow University and its Hungarian students [1493—1558]). Budapest, 1893 Schultheisz, E.: A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig (The history of medical education in Hungary before the establishment of the Medical Faculty at Nagyszombat [Trnava]). Comm. Hist. Artis Med. 51—53 (1969), p. 17—33 Schultheisz, E.: Medizinische Ausbildung in Ungarn im Spätmittelalter und in der Renaissance. (Paper presented at the Congress of the Paracelsus Society in 1979 Slazburg). Schultheisz, E.

—Tardy, L.: Die Budapester Universität und ihre Vorfahren. Die Waage 3/1963, Bd. 3., p. 77—82 Schultheisz, E.: Az arab medicina assimilatioja a későközépkori latin orvosi irodalomban (The assimilation of Arabic medicine into late medieval Latin medical literature). Keletkutatás 1974, p. 73—80 Skulimowski, M.: Wie die Lehre des Vesalius in Polen eingeführt wurde, in: Verhandlungen des XIX. Int. Kongr.f. Geschichte der Med. Basel, 1966, p. 165—167 Veress, E.: Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium. I—II. Budapest 1915—1917 Összefoglalás A Lengyelország és Magyarország közötti kapcsolatoknak a középkorba nyúló hagyományai vannak. Míg Bologna, Párizs, Pádua maradtak a legjelentősebb orvosi iskolák befogadói a középkori Nyugat- és Dél-Európában, Közép-Európa orvostörténelmében Krakkó és Bécs kezdték magukhoz ragadni a vezető szerepet. Nehéz rekonstruálni a magyar egyetemek történetét a középkorban, mivel a történelem viharai a legtöbb dokumentumot elsodorták. A párizsi egyetem rektorának két levele III. Béla királyhoz, 1192-ből, említést tesz magyar medikusokról. Esztergomban a 12. századtól működött egy „stúdium particulare", ahol