Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Kapronczay Károly: Adatok a prágai egyetem magyar orvosi vonatkozásaihoz
gatták ki. A Clementinumban a bölcseleti tanfolyam mellett filozófiai és teológiai kar is működött, érvényes egyetemi fokozatot is lehetett nyerni. A magas oktatási színvonal és a fegyelmezett szellem eredményezte, hogy mind több cseh kérte felvételét ide, köztük számos protestáns is. A Clementinummal szemben a Károly Egyetem súlyos anyagi és tanerő gondokkal küzdött. A bölcsészeti kar — hivatalosan itt képezték a csehországi tanerőt — mellett gyakran szüneteltek — hallgatók és tanerő hiánya miatt — a felsőbb karok. A gondokat tetézte, hogy a Clementinum — szűkös elhelyezésre hivatkozva — több alkalommal igényelte az elnéptelenedett Károly Egyetem épületeit. Igaz, a XVII. század első éveiben tervek születtek az egyetem fellendítésére, de különösebb szerepet újból a csehországi felkelés alatt kapott. 5 A csehországi felkelés bukása (1620) végleg eldöntötte a két prágai főiskola küzdelmét: az uralkodó 1621-ben a Károly Egyetemet a jezsuiták felügyelete alá helyezte, de különállását megtartotta. Több kísérlet történt az oktatás átszervezésére, a színvonal emelésére, minden eredmény nélkül. Végül III. Ferdinánd 1654-ben a Károly Egyetemet és a Clementinumot Károly-Ferdinánd Egyetem néven egyesítette, jelentős anyagi támogatásban részesítette, új alapszabályzatot adatott ki működéséről/' Az átszervezett egyetem csakhamar a Birodalom második legjelentősebb katolikus egyetemévé vált, tanári karát a jezsuita rend és a Monarchia legjobb erőiből válogatták ki. A XVII. század közepétől mintegy 180 magyar hallgató kereste fel, főleg a bölcsészeti kart látogatták, nagyobb arányban még a jogi karon — 27 jogász végzett ekkor — fordultak meg. 7 A felvilágosult abszolutizmus egyetemi reformja szinte egyidőben érintette a prágai és a pesti egyetemet. A rendelkezések szinte azonosak voltak, így 1773-ban felfüggesztették a jezsuiták egyetemi működését, majd 1781-től a protestánsok is tanulhattak az egyetemen. Emelték a természettudományos képzés színvonalát, átszervezték az orvosi kart, felállították az első klinikákat, ahol az első bécsi orvosi iskola nyomdokain haladó tanári kar eredményes munkát végezhetett. 8 Ennek ellenére a prágai egyetem hatóköre csak a cseh területre terjedt ki. Bár 1776—1850 között az egyetemet mintegy 150 magyar látogatta, a bölcseleti kar mellett főleg az orvosi karon folytattak tanulmányokat. Az egyetem továbbfejlődését korlátozta, hogy 1784-ben az oktatás nyelveként a latint a német váltotta fel, ami ösztönzést adott a csehországi németeknek. Az egyetem hamarosan a cseh és a német tanári kar küzdőterévé vált, mindegyik a maga nyelvét tartotta indokoltnak az oktatásban. A prágai egyetem belső válsága is elősegítette a cseh értelmiség szétáramlását a Birodalom különböző területeire, és már a 18. század végén jelentős cseh elemmel találkozunk a pesti és a bécsi egyetemen. 9 5 Ruttkay László: Jeszenszky (Jessenius) János és kora, 1566—1621. Bp. 1971.: W. W. Törnek: Geschichte der Prager Universität. Prag, 1849. 8 i. m. ; Sammlung alter bestehenden Vorschriften, welche in Bezug auf Disziplin, Unterricht, Pfüfungen und Promozion der an der Karl-Ferdinands-Universität zu Prag... Prag. 1829. 7 Barta I. i.m. ; Matricula seu Album Universitatis Carolo-Ferdinandae Pragensis 1654—1723. 8 Vojtova, M.: Dejiny ceskoslovenského lèkarstvi. Praha, Avicenum. 1970. 298—307. 9 Tomek i. m.
