Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története

Nem tudjuk tehát, hogy miként jutottak az egri irgalmas barátok az „Egri Víz" készítésének titkához. Természetesen nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy talán valóban Neussel adta át nekik a kérdéses receptet. Elképzelhető, hogy joggal elvesztette minden reményét abban, hogy rendje ismét visszanyerheti patikáját, és folytathassa a híressé vált és hasznothajtó medicina készítését. Az egykori szerzetespatikus talán nem akarta titkát magával vinni a sírba, s végső soron egyházi kézbe adta tovább a gondjaira bízott gyártási eljárást. Kétségtelen, hogy a jezsuita patika kamarai kézben is tovább készítette a kelendő szert, s a minden patikában megtalálható úgynevezett manualisszal (kéziratos receptgyűjtemény) átkerült a titok a későbbi tulajdonosok kezére is. A Magyar Király gyógyszertár a régi jezsuita patika berendezésével Levéltári adat tanúsítja, hogy már 1818-ban mind a jezsuita patika jogutódja, a Széchenyi utcai Magyar Király, mind pedig az irgalmas barátok Gránátalma patikája egyaránt készítette és forgalmazta az „Egri Víz"-et. Ekkor ugyanis éppen a Magyar Király tulajdonosa, Spetz József bepanaszolta a városi magisztrátusnál az irgalmasokat, hogy „azok rendházuk ablakán keresztül titokban »Egri Víz«-et áruigattak a betegeknek.,"

39 Az irgalmas rend egri rendházának és kórházának gróf Erdődy Gábor 1726. október 8-án kelt alapítólevelében vetette meg az alapját.

40 Két esztendő múltán, 1728-ban már a patikát is megnyitották. Oly nagy jelentőséget tulajdonítottak a jezsuiták mellett 39 Lásd az 5. jegyzetet 40 HmL. XII—6. 46. kötetben