Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szűts Tibor: Újabb adatok az 1831. évi kolerajárvány történetéhez
ÚJABB ADATOK AZ 1831. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY TÖRTÉNETÉHEZ SZÜTS TIBOR ^/V járvány jelentős számú és súlyú irodalma 1 ellenére valóban akadhatnak új anyagok, mint azt e kiadvány egyes köteteiben megjelent írások is bizonyítják 2 . Nemcsak a megyei levéltárakban és régi könyvek lapjain fedezhetünk fel ismeretlen forrásokat az epekórság idejéből, hanem erre a különböző felekezetű egyházi levéltárakban kutatva szintén lehetőségünk adódik. Az Orvostörténeti Közleményekben eddig közölt cikkek elsősorban a járvánnyal szembeni védekezés, valamint az azzal kapcsolatos hiedelmek, tanácsok és országos érvénnyel kiadott iratok, s Balásházy János munkásságának orvosi vonatkozásai bemutatására összpontosítottak. E forrásközlésemnek az a célja, hogy a kolerajárvány által leginkább sújtott hajdani Abaúj vármegye Erdőhorváti helységével 3 kapcsolatos orvosi jelentésekre felhívjam a figyelmet, főképpen az akkori orvosi gyógyítómunka elemzésének segítségével. Abaúj vármegyében — a többi felvidéki vármegyéhez hasonlóan — sok emberéletet követelt a járvány. A halálesetekről kiadott országos „Summarius Conspectus"-ok szerint Abaújvárban augusztus végére, szeptember elejére 4208 volt a kolera következtében elpusztult emberek száma 4 , s Kassán július 11-től szeptember 8-ig terjedő időszakban 1165 megbetegedés közül 678 végződött halállal 5 . Az Abaúj vármegyéhez tartozó Erdőhorvátiban az első haláleset július 9-én történt, serről szól a következő, érdekes tartalmú „Seborvosi" jelentés. Az említett helységben lakó Tóth József 7-én délelőtt 10 óra tájban fejfájásra és szé1 Magyar Történeti Bibliográfia 1825—1867. I. köt. Szerkesztette: A Történettudományi Intézet Munkaközössége I. Tóth Zoltán vezetésével. Bp. 1950. 106—108. 4961—5063. sz. 2 Szecskó Károly: Keszlerffy, Benkő, Hanák Heves megyei orvosok kolera elleni védekezést szolgáló röpirata 1831-ből. Orvostörténeti Közlemények (a továbbiakban: OtK.). bp. 1969. 50. 155—161. ; Bencze József: Adatok a múlt századbeli magyar kolerajárvány történetéhez. OtK. Bp. 1970. 54. 215—217.; Loránd Nándor : További adatok a múlt századbeli magyar kolerajárványok történetéhez. OtK. Bp. 1973. 69—70. 311—313.; Fazekas Árpád: Balásházy János (1797—1857) munkásságának orvosi vonatkozásai. Az 1831. évi cholera-lázadás a mai orvos szemével. OtK. Bp. 1976. (Vol. XXI.) 77. (No. 1) 89—98. 3 A múlt század végi térképek szerint már ekkor Zemplén vármegyéhez tartozott. Ma önálló tanácsú község Borsod-Abaúj-Zemplén megye sátoraljaújhelyi járásában. 4 Vay-család Levéltára. Báró Vay Miklós kancelláriai iratai. Cholera commissio 1831. Tiszán innen Református Egyházkerület Levéltára. Sárospatak. 5 Magyarország vármegyéi és városai. Szerkeszti: dr. Sziklay János és dr. Borovszky Samu. I. köt. Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Bp. 1896. 61.
