Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Lippay János Posoni-Kertjének (1664—1667) orvos-botanikai vonatkozásai

LIPPAY JÁNOS POSONI KERTJÉNEK ORVOS-BOTANIKAI VONATKOZÁSAI (1664—1667) SZLATKY MÁRIA A reneszánsz természettudomány jellegzetes alkotása a 16. században meginduló botanikai, pontosabban orvos-botanikai művek sora. A reneszánsz tudományos szemlélet minden meghatározó jegyét felmutatják. Kiindulópontként, forrásként az antik klasszikusokhoz nyúltak vissza. A klasszikusok közül e területen Dioszkoridesz De materia medica című műve gyakorolta a legnagyobb hatást. A reneszánsz tudósok a klasszikus ismeretanyagot hatalmas adatgyűjtéssel gazdagították, és műveikben egy új, a természet megfigyelésén alapuló szemléletet közvetítettek. A természet pontos feltérképezésén, leírásán túl, figyelmük az ember felé fordult. Az ember-központú szemlélet nyilvánult meg abban az ellentmondásos értékű tényben is, hogy csak azokat a növényeket tartották leírásra érdemesnek, amelyeknek valamilyen gyógyító hasznát is tudni vélték. Gyakran találkozunk a művek között anyanyelven írt munkákkal — a közérthetőségre törekvés ugyancsak reneszánszhumanista szándékra vall. Végül, e könyvek gyakran művészi kivitelű ábráiban — ismeretközlő funkciójukon túl — a reneszánsz ember szemléletességre törő szépségigényét is joggal ismerjük fel. Csupán a legismertebb művekre figyelve, ki kell emelnünk O. Brunfels és H. Bock (Tragus) herbáriumait, L. Fuchs és C. Gesner műveit, P. A. Matthiolus Dioszkoridesz művéhez írt kommentárjait, A. Lonicerus Kräuter buchját stb.

1 E művek egész Európában elterjedtek, számos kiadást értek meg s számos kisebb, nemzeti nyelvre lefordították és forrásként használták ezeket. A 16. században még Magyarország, ha szerényebb keretek között is, de lépést tudott tartani ezen a területen a műveltebb és kedvezőbb körülmények között élő nyugat-európai országokkal. A latin nyelvű munkák, szószedetek, dictionáriumok mellett a 16. század utolsó harmadában négy olyan magyar nyelvű munka látott napvilágot, amely egészében vagy részben orvos-botanikai ismereteket közvetített.

2 1 Brunfels, Otto: Herbarium vivae icônes. Strassburg, 1532.; Bock, Hieronymus (latin nevén Tragus): Herbarium oder Kräuterbuch. Strassburg, 1539.; Fuchs, Leonhard: De história stirpium. Basel, 1542.; Gesner, Conrad: Históriaplantarum. Basel, 1541.; Gesner, Conrad: De raris et admirandis herbis. Basel, 1555.; Matthiolus, Petrus Andreas: Commentarii in VI. libros Pädanii Dioscoridis Anazerbei de materia medica. Velence, 1554.; Lonicerus, Adam: Kräuterbuch. Frankfurt, 1555. 2 Melius Juhász Péter: Herbárium. Kolozsvár, 1578.; Frankovith Gergely: Hasznos és fölötte szükséges könyv... Monyorókerék, 1588.; Pécsi Lukács: Az Keresztyén szüzeknek tisztességes koszoroia... Nagyszombat, 1591.; Beythe András: Fives Könüv... Német-Újvár, 1595.