Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Sasvári László: Emlékek és adatok az ingyenorvosok tiszteletére a magyarországi orthodoxok és görög katolikusok köréből

Junius 29-re. Az ingyenorvosok kultusza azonban még tovább élhetett, mert az ábrázolásuk a második templomban is megvolt. Ez a templom 1806-ban égett le, de a tűzből igyekeztek kimenteni a Mária- és a Krisztus-képet és velük együtt Kozmáét és Damjánét, ugyanis az ingyenorvosok külön-külön a Mária- és a Krisztus-ikont tartó lábazatok elejére vannak festve. A Krisztust ábrázoló ikon azonban elégett, s csak a talapzata maradt meg. Ez ama Domján-oltár stipese, azaz lábazata.

15 A két szent alakját 1X1 méteres domború alapon 60X60 cm-es felületre festették háromkaréjos mezőbe, két karéj fent jobb és bal oldalon, egy középen alul helyezkedik el. A szentek nevét szláv betűkkel írták fel. 1. Szent Kozma ikonja: az ingyenorvos alakja középen helyezkedik el, a jobbjában keresztet tart, emögött gyógyszeres üvegeket és tégelyeket tartalmazó polc. A baljában kendő, a színe fehér, melyet egy előtte levő (mintegy térdelő vagy fektéből felemelkedő) beteg fejéhez érint. A háttér fehéres, Kozma ruhája piros. A felirat („Szvjatij Koszma") a bal kéz felett van. 2. Szent Dámján ikonja: a középen álló szent a jobbjával megáldja az előtte levő beteget, akinek a kezén kötés és kendő van. Dámján kezében hasas üveg, melyből (kanál vagy ecset?)-nyél áll ki. A polc a bal kéz felett van, míg a felirat a jobb felett. A háttér tüzes piros, a szent ruhája kék.

16 A környékből még egy elenyészett Kozma és Damján-patrociniumról is van tudomásunk. Baktakék görög katolikus templomának a védőszentjei az 1825-ös sematizmus szerint még Kozma és Dámján voltak.

17 A régi ikonosztáz négy alapképe közül három a közelmúltban előkerült, de a védszenteké, a negyedik még valahol lappang.

18 Felvetődik bennünk a kérdés, hogy eme emlékek milyen nagyobb összefüggésbe állíthatók bele? Erre is megkapjuk a választ, ha számba vesszük a szentek nevét viselő felvidéki, a mai kelet-szlovákiai görög katolikus templomokat. A századforduló éveiből a következő képet kapjuk (zárójelben a templomok építési ideje): Sáros megye Cigelka (1816), Venecia (1708), Felsőtvaroszc (fatemplom — évszám nincs), Kruzslyova (1758), Fulyán (újjáépítve 1880), Felsőjadlova (1828), Felsőkomarnik, Rencsiso (1828), Cernina (1805), Felsőmirossó (régi parókia), Hutka (fatemplom), Alsópolyánka, Kislipnik (a parókia XVI. századi, a templom 1889), Pusztamező (1842), Sopinec (1734), Szobos (1800); Szépe s megye Szepesjakabfalva (a parókia XVI. századi, a templom 1772); 15 Petrasevits Dénes lelkész (Pere) levélbeli közlése. 16 Baán István lelkész (Berzék) diafelvételei alapján. 17 Schematismus venerabilis claeri graeci rítus Dioecesis Eperiessiensis anno Domini 1825. Kassa é. n. 21. 18 Kárpáti László muzeológus (Miskolc) közlése. —• A község a régebbi iratokban Kéty, Szárazkék, Kék neveken fordul elő. Templomának (1832) búcsúünnepe: Urunk menybemenetele (Áldozócsütörtök).