Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Vida Mária: Az orvosi gyakorlat és a gyógyítószentek ikonográfiája a XIII—XIV. századi magyarországi falfestészetben
képsorozatokon is előfordul betegek gyógyítása jelenet (Cserény [Cerin], 1483.) 78 Egyébként a középkorban a kéregető nyomorék koldus alakja nem különbözött az ergotizmusban, leprában, pestisben szenvedőkétől. A betegséget késői szakaszában már nehezen különböztették meg, az anyarozs-mérgezéses betegek ujjai idővel elüszkösödtek, rothadásnak indultak és lehulltak, hasonlóképpen a szárazleprásokhoz. ÁRPÁDHÁZI SZT. ERZSÉBET „LEPROSÓRIUMA" A késő középkor legnépszerűbb európai szentje magyar király leány volt, Árpádházi Szt. Erzsébet (1207—1231), II. Endre és Gertrud lánya. Míg Szt. Apollónia hazai kultuszának elterjesztésében a bevándorolt németségnek nem tulajdonítottunk jelentős szerepet, addig a magyar földről Thüringiába szakadt Erzsébet-tiszteletnél feltétlenül számot kell vetnünk a XIII. században letelepült szászok eleven hatásával. 79 Bizonyí- • téka ennek, hogy már 1251-ben éppen a Thüringiából érkezett Késmárk (Kezmarok) lakossága választotta temploma védszentjéül. A már 1235-ben szentté avatott Erzsébet koporsóját az egyik volt kérője, Frigyes császár egyszerű szőrcsuhában helyezte el ereklyeként Marburg városában, és később fölé épült a német gótika egyik mesterműve, az a magas tornyú templom, amelynek harangszavát — a legenda szerint — Magyarországon is meg kellett, hogy hallják. Igaz az is, hogy az Árpádház hasonlóképpen tisztelte szentté vált családtagját: a kassai székesegyház alapkövét még unokaöccse, V. István tette le. Mivel Erzsébet Szt. Ferenc harmadrendjének tagjaként kórházat is alapított Marburgban, a betelepült franciskánusok Győrben, Nagyszombatban (Trnava, 1240) szenteltek neki templomot. Pozsonykápolnán 1244-ben épült tiszteletére kápolna. A XIV. század végéről származó, fennmaradt falfestmények is arról tanúskodnak, hogy itt egy párhuzamosan élő magyar és német kultusz találkozásáról van szó. Hiszen ezek a freskók részben a nyugat-dunántúli Kőszegen (Vas megye) és Veleméren (Vas megye), részben KeletMagyarországon, Csarodán (Szabolcs-Szatmár megye) találhatók, és csupán egyetlen egy falkép származik Észak-Magyarországról, Cserényből (Cerin). 79 / a Alakja nemcsak a magyar és német festészetnek vált állandó témájává, Simone Martini, Fra Angelico, Murillo és sokan mások is megfestették. 00 Az egyház egyik legtiszteltebb női szentje lett és kultuszának napjainkig történő továbbélésében nagy szerepe volt az Aachenban alapított Szent Erzsébet betegápoló rendnek és kórháznak (alapító: Radermecher Apollónia, 1571—1626). E rendnek a magyar egészségügy történetében igen jelentős szerepe volt: Pozsonyban (Bratislava) 1738-ban és Budán 1785-ben a vízivárosi franciskánusok elhagyott kolostorában és templomában telepedtek meg, és betegápoló rendként működtek. 81 Az Árpádházi Szt. Erzsébet-ikonográfia hatalmas festmény és szobor anyagából említést érdemel az európai viszonylatban is szinte egyedülálló ábrázolásmód : a leprás78 Radocsay D. : Táblaképek i. m. 286. 79 Bálint S.: i. m. 2. k. 479. ™/a vida Mária i. m. (12. lábj.) 80 Künstle, K. : Ikonographie der christlichen Kunst. Freiburg i. Bresgau, 1928. 2. k. 198—207 81 Pokorny E. : A Szent Erzsébet szerzet. Bp. 1935. 43.
