Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

FOLYÓIRATOKBÓL - Sudhoffs Archiv, 1978. (Némethy Ferenc)

szerzetesek számára, rendszerint „há­tul", vagyis a templomtól és a hozzá csatlakozó keresztfolyosós kolostor­épülettől keletre. A címben felsorolt kolostorok példája mutatja, hogy a vendégházból később kifejlesztett királyi lakosztály tulajdonképpen eszményien berendezett kórház volt — igaz, csak egyetlen személy részére. Kár, hogy az igen alapos, jól illusztrált dolgozat nem foglalkozik részletesebben a korabeli latin terminológia kérdésével. Rowell, Margery: Russian medical botany before the time of Peter the Great (339—358. p.). Nagy Péter (ur. 1682— 1725) Oroszországban is igyekezett meg­honosítani a nyugaton szokásos orvosi gyakorlatot. De már jóval korábbi írásos feljegyzések is erős nyugati hatásról tanúskodnak, különösen a gyógynövé­nyek használatában. A korai orosz füves­könyvek görög és latin szövegek alapján készült kompilkációk voltak. A gyógyá­szati alkalmazásra javasolt növények, amelyeknek csak egy része volt honos Oroszországban, gyakran megegyeztek a középkori Nyugat-Európában haszná­latosakkal. A szükségleteket vadon ter­mő növények gyűjtésével, gyógynövé­nyek termesztésével és a nyugati kereske­dők portékájából fedezték. A gyógynö­vényterápia korai kifejlődése Orosz­országban azt tanúsítja, hogy a görög­római medicina — nyugat-európai el­terjedtsége idején —- Oroszországba is utat talált. Granados, Dionisio Ollero: New light on Celsus' „De medicina''' (359—377. p.). Celsus (i. e. 25. — i. sz. 50.) „De medi­cina" c. művének IV. könyve mind­eddig hiányosan jelent meg nyomtatás­ban. Egyes kiadók tudtak ugyan e hiány­ról, fel is tüntették, de pótolni nem tud­ták. A szerző a „Codex Toletanus 97—12"-ben rábukkant a hiányzó részre (De vesica, De calculis in vesica), és kritikai megjegyzésekkel közreadja. Unschuld, Paul U.: Das Ch'uan-ya und die Praxis chinesischer Landärzte im 18. Jahrhundert (378—407. p.). A Ch'uan-ya páratlan mű a kínai orvoslás történeté­ben. Ezernél több előírást tartalmaz emberek, állatok, halak, növények be­tegségei ellen, de egyéb hasznos tanácso­kat is ad: pl. hogyan lehet az írást el­tüntetni az iratokról. A Ch'uan-ya-t 1759-ben állította össze a tudós Chao Hsüeh-min, részben Tsung Po-yün ván­dororvos följegyzései alapján. A klasz­szikus kínai orvoslásétól gyökeresen különböző gyógyszerkincset ismerhetünk meg belőle. A bevezetésben Chao Hsüeh­min beavat a vándororvosok titkos terminológiájába és erkölcsi elveibe. Érdekes, hogy a betegségeknek egészsé­ges emberekbe való „átültetésével" is foglalkoztak. A közlemény leírja a mű szövegtörténetét, közli két előszó és a „varázsszerekről" írt 37-pontos fejezet teljes német fordítását, valamint az egész könyv tartalomjegyzékét. Némethy Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom