Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Putscher, M.: Die fünf Sinne. Beiträge zu einer medizinischen Psychologie (Kapronczay Katalin)

orvosi gyakorlatot. 1531-ben átdolgozta De occulta Phylosophia című munkáját és Antwerpenben újból kiadatta. 1530-ban ugyanott kiadta De incertitudine et vanitate scientiarum atque artium Declamatio invectiva c. munkáját. Újplatonista filozófiai elvei miatt eretnekséggel is vádolták. Agrippa munkáiban a világegyetem felépítésével, az elemek kölcsönhatásával, az arisztotelészi filozófia bírálatával foglalkozik, asztrológiai összefüggéseket keres a bolygók és állócsillagok között. Részletesen ismerteti az asztrológiai ismereten alapuló orvostudományt. Asztrológiai atlaszt is készített 1535-ben, mely a kezét-lábát széttáró férfit ábrázolt; a figurába belerajzolta a csillagképek megfelelő jegyeit. Atlasza a gyógykezelésnél a XVIII. századig használatban volt. Asztrológiai-táblázatba foglalta a korabeli ismert ásványi, növényi, állati anyagokat, s azok gyógyhatásait. Wolf-Dieter Müller-Jancke doktori disszertációjában igen értékes, alapos munkát végzett. Egyrészt Agrippa Nettesheim életrajzának részletes feltárásával megrajzolta a tudománytörténet egyik érdekes, misztikus alakját, aki megihlette Sir Walter Scottot, Goethe is róla mintázta Faust alakját. Másrészt munkája megismertet a reneszánsz műveltségű ember gondolkodásával, hitvilágával, gyógy tudomány ával, pszichés gyógyszerelésével, gyógyszerkincsével és gyógyszerésztudományával. Táplányi Endre Marielene Putscher: Die fünf Sinne. Beiträge zu einer medizinischen Psychologie. Herausgegeben von —. München, Heinz Moos Verlag, 1978. 200 pp. 195 feketefehér és 12 színes illusztráció. Az orvosi pszichológia tárgyköréből merítette témáját a tíz tanulmányt tartalmazó kötet. A látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a tapintás — vagyis az öt érzék — különleges szerepet kap az ember életében, összekötő láncszemek az ösztön — a tudat — és a környező világ között, mindezt magukban rejtik. Az érzéki megismerés — ellentétben sok más tudatunktól független élettani folyamattal — a test és a pszichikum összehangolt tevékenységén alapul. Ez a tény kezdetben sok problémát okozott a fiziológusoknak az érzékszervek pontos leírásánál. Az orvostudomány mai állása már lehetővé teszi a komplex megfigyelést, megkülönbözteti az emberi és állati érzékelést. Az ember abban is különbözik a többi élőlénytől, amilyen módon a környezet megismerésére törekszik és ahogyan az erre vonatkozó ismereteit tovább akarja adni. A könyv szerencsésen egyesíti mindazokat az ismereteket — a határterületi tudományok köréből is —, amelyek közelebb visznek az érzékszervek mechanizmusának megértéséhez. A téma feltárásának módszere különös figyelmet érdemel, mivel nemcsak információkkal szolgál az olvasónak, hanem további gondolkodásra is késztet. Az első fejezet mindenekelőtt a néprajzi kutatások tapasztalatait gyűjti össze. Florian Deltgen „Sinnengebrauch und Kultur" c. tanulmánya megismertet mindazokkal a jelrendszerekkel, melyek segítségével kapcsolatokat teremtettek, információkat cseréltek az emberek. Szó esik a kinetikus (mozdulatokkal kiejező) beszéd és az akusztikai hatásokra épülő jelbeszédek létrejöttéről és szerepéről a különböző szintű kultúrákban. Bár a technika fejlődése nyomán ezek többnyire feledésbe merültek, háttérbe