Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Vida Mária: Az orvosi gyakorlat és a gyógyítószentek ikonográfiája a XIII—XIV. századi magyarországi falfestészetben

let azonban összefüggött Margit másik szerepével, amely Magyarországon csakúgy, mint európai előképein ugyanaz: az állat és ember formájában a kereszténységre törő Gonosz legyőzése. A párhuzamos tisztelet magyarázata magában a szent legendájában keresendő. A középkori legendák szerint egyrészt Margit a sárkány, majd ember képében megjelenő ellenségét a kereszt jegyével megszelídítette és legyőzte.

33 Mártírhalála előtt pedig az Érdy-kódex tanúsága szerint így imádkozott: „... és őnéki segedelmét hinák akármi nemű szögségben, jelessen gyermekszülő asszonyállatok meghallgattatnának."

34

^ Középkori hiedelem szerint magának a Margit-legendának az olvasása is csillapította az asszonyi fájdalmat. Radó Polikárp az 1498 körüli időből közöl egy szerencsés szülésért való kéziratos liturgikus könyörgést.

35 Végül említsük meg „Szent Margit asszony övét", amely hazánkban is szülési cingulumként szerepelt még a XVII. század második felében is.

36 Adatunk van arról, hogy a pozsonyi klarissza apácák gyakran kölcsönadták ezt az övet teherben lévő asszonyoknak, így pl. Batthyány Ferencné viselte szülése idején 1689-ben.

37 Felmerült az a lehetőség is, hogy ez az öv talán IV. Béla leányának, Boldog Margitnak lehetett az öve. Azonban az utóbbi életére és ereklyéire vonatkozó adatok között egyáltalán nem szerepel Boldog Margit öve. Ezenkívül a Boldog Margithoz fűződő nagyszámú csodás gyógyítás között sokféle betegség fordul elő (fejszaggatás, bénulás, zsugorodás, hideglelés, vakság, csonkaság, arcdaganat, poklosság, elmebaj, vérhas stb.), csak éppen terhes asszonyokról és nehéz szülésekről nem esik szó.

38 Antiochiai Margit ilyen jellegű kultusza viszont összevág azzal az időszakkal, amikor a francia királyi család és főnemesség asszonyai között is divatozott övének rendszeres használata. Az orvostörténelemből közismert, hogy a szülészet és a „nőgyógyászat" a középkorban messze elmaradt az orvostudomány többi ágától. Csupán a XV. század végén indult meg az érdeklődés iránta az élettan és az anatómia előtérbe kerülésével. Az elmaradottság oka részben a kolostori medicina helyzetéből magyarázható, mert paporvosok szülészettel egyáltalában nem foglalkoztak. A Pray-kódex benedictiójának tanúsága szerint is a középkori egyház kizárólag lelki vigasztalással állt a szülőnő mellé.

39 A szülészet a javasasszonyok és a bábák kezében volt, akiket — az arab 33 Jacobi a Voragine (XIII. sz.): Legenda Aurea, vulgo História Lombardica dicta. Ad optimorum librorum fidem recensuit. Th. Graesse. Ed. Tertia. Vratislaviae 1890. — Temesvári Pelbárt műveiből. Magyar Irodalmi Ritkaságok VI. Bp. 1931.; Érdy kódex (1527). Nyelvemléktár. Régi magyar kódexek és nyomtatványok. Közzéteszi: Volf György—Katona Lajos. Bp. 1874—1908. V. 99.; Kazinczy- (1526—1527), Lázár-, Cordines-kódex (1514— 1519). Nyelvemléktár i. m. VI. 189.; VII. 237.;XV. 302. 34 Érdy-kódex. Nyelvemléktár i. m. V. 99. 35 Radó Polikárp : Nyomtatott liturgikus könyveink kéziratos bejegyzései. OSZK kiadványai XIX. Bp. 1944. 11. 36 Magyary-Kossa Gy. i. m. 2. k. 10.; Hasonlóképpen Franciaországban 1789-ben még megvolt a párizsi Saint-Germain-des-Prés egyház ilyen öve, amelyet a bencések bizonyos összegért a szülőnő derekára kötöttek. V. ö. Dionis: Traité des accouchemens (1718). 208.: „un grand nombre de femmes se front apporter la ceinture de sainte Marguerite.'

1

'' 37 Takáts S.: Régi magyar asszonyok. Bp. é. n. 121. 38 Pray Gy. : Vita S. Elisabethae vidnae ... necnon Beatae Margaritae Virginis, ... Tyrnaviae, 1770. 319. ; V. ö. Magyary-Kossa Gy. : i. m. 2. k. 11. 39 Korbuly Gy.:i. m. 301.