Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szilvágyi Irén: Fejér megye közegészségügyének története 1865—1903 között

FEJÉR MEGYE KÖZEGÉSZSÉGÜGYÉNEK TÖRTÉNETE 1865—1903 KÖZÖTT SZILVÁGYI IRÉN A XIX. századvégi Fejér megye népességének alakulásában a korabeli felmérések szerint növekedés történt. Az 1836, 1870, 1890-es népszámlálások szerint 1836-ban a megye népességszáma 165 225 volt. Az 1870-es évben a népszámlálók 205 320 lakost találtak a megyében, 1890-ben pedig ez a szám 231 548-ra emelkedett.

1 A megyéhez egy szabad királyi jogú város, Székesfehérvár, 16 mezőváros, 77 falu, 188 puszta, illetve lakott település tartozott. Fényes Elek adatai szerint 1863-ban a bicskei járásban 43 623, a csákvári járásban 62 558, a sármelléki járásban 74 192, Székesfehérvár városban 17 950 a lakosok létszáma.

2 Ha ezeket az adatokat összevetjük az orvosok, gyógyszerészek, illetve a megyében található gyógyszertárak számadataival döbbenetes képet kapunk. Megállapíthatjuk, hogy a közegészségügyi ellátottság igen rossz. A betegségek egymás után szedték a maguk áldozatait, tizedelték a lakosokat. Egy-egy járványos megbetegedés már komoly gondot jelentett. A csekély létszámú közegészségügyi személyzet mellett gondolni sem lehetett a beteg ember hathatós kezelésére, a megelőzésről nem is beszélve.

3 Az adatok azt bizonyítják, hogy más megyében sem volt jobb a helyzet. Fényes Elek szerint orvosok száma Győrött 12, Szentmártonban 1, seborvos Győrött 12, Szentmártonban 2, Téthen 2, Felpécen és Koroncón egy-egy, okleveles bába 45. Gyógyszertár ellátottságban sem jobb a helyzet. Gyógyszertárak száma Győrött 5, GyőrSzigeten l.

4 Ugyanebben az időben Baranya megyében Pécsen kívül 8 orvos, 20 seborvos és 14 bába működött.

5 Pécsen az egészségügyre 30 orvos, sebész és bába ügyelt. A gyógyszertárak száma mindössze 4.

6 A közegészségügyi rendelkezésről szóló 1876. évi XIV. törvénycikk megkísérelte a törvény erejével és szigorával rendezni, egységes mederbe terelni az ország közegészségügyi helyzetét. A közegészségügyi rendelkezés széles területet fogott át.

7 1 A népmozgalom főbb adatai 1828—1900. Budapest, 1972. 23. (Központi Statisztikai Hivatal kiadványa) 2 Fényes Elek: Magyarország ismertetése statisztikai, földirati s történelmi szempontból. Pest, 1865. I. kötet, 95—96. 3 Szilvágyi Irén: Az elmaradottság statisztikája. Fejér Megyei Hírlap, 1974. július 28. 11. 4 Fényes Elek: im. 158. 5 Fényes Elek: im. 19. B Fényes Elek: im. 23. r Az 1876. évi országgyűlési törvénycikkek. Bp. 1876. XIV. törvénycikk a közegészségügyi rendezésről, 104—153.