Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a reformkori Nógrád megye egészségügyi helyzetéről Baintner Ferenc megyei főorvos jelentései alapján

1848. november 11-i védhimlőoltással kapcsolatos a következő adatunk: „Az 1847. évi vëdhimlôoltàsról szóló táblákat általam pontosan megvizsgálva felsőbb rendeletek értelme szerint helyes aláiratokkal ellátva találtam. Az ide mellékelt közönséges táblából kitetszik, minden kerületi sebész úrnak a múlt évi védőhimlőoltásban tett igyekezete. A beoltottak száma kisebb, mint 1846. évben, minthogy 1846 s 1847. évi sok kisded halálnak martaléka lön. A 3633 múlt évben beoltott gyermekek közül 77 tehetős, adózóké pedig 3556, kiknek felsőbb helyen fejenként 6 ezüst krok díját, mely összesen 355 ft és 36 kr-t ezüst pénzben tészen, kegyesen kijelentetni alázatosan esedezem. Költ Balassagyarmaton november 11-én 1848. Baintner Ferenc"

11 Egyébként országos átlagban (a szakirodalom szerint) a beoltottak száma alig egyharmada volt az újszülöttek számának. Sajnos, forrásainkból nem volt megállapítható, illetve nyomonkövethető a Helytartótanács revakcinációs felhívásának sorsa Nógrád megyében.

12 A betegségek gyógyításmódjával kapcsolatban is érdemes egy-két példát idézni vizsgált időszakunk jelentéseiből. A mellhártya-, tüdő-, torok-, máj-, lép-, torokmirigylobot vérürítéssel, lobellenes gyógyszerekkel, hántató borkővel, lágyító főzetekkel, sósavas higaccsal, hashajtókkal, nyálkás bódítószerekkel, fojtósavas homaggal, külsőleg lágyító meleg borogatásokkal, mustárral; A vérköpést savakkal, vörös gyűszűporral, beléndek vonattal, ecetsavas szunyasztdékkal, hashajtókkal; A pokolvarat külsőleg izgató és kámforos szerekkel, belsőleg hánytatószerekkel, sóval vegyült tojássárgájával, kámforral; A bujasenyvet higanykészítményekkel gyógyították. A sebészi bonceszközök állapotáról mindössze két jelentésben olvashattunk. „A sebészi bonceszközök jók s tiszták, a vanyarci sebészi kerületbe tartozandókat kivéve, melyeknek kiigazítása Tekintetes Első Alispán Fráter Pál úr által hivatalosan meghagyatott."

13 Bár az alábbi mondatok nem Baintner Ferenc főorvos jelentéseivel kapcsolatosak, de mint a megye egészségügyi helyzetének mozzanatai, említést érdemelnek. (Előterjesztés Nógrád vármegye nemesi közgyűlésén) „Baintner Ferenc főorvos a nagyméltóságú helytartótanács által javallott gyógyszerészi egyesület alakítása tárgyában 1838. évi január 11-én költ végzésre jelenti, hogy a megyebeli mind a hét gyógyszerészek a kérdéses egyesületbe állásra készeknek nyilatkoztak." A közgyűlés végzése a következő: „Főorvos úr az egyesület mikénti eszközölhetéséről véleményes tudósítást előterjesztvén, annak alakulását tovább is szorgalmazza."

u Sajnos az egyesület működésére, sorsára vonatkozóan a vizsgált időszakban további adatot nem találtunk. Foglalkozott a vármegye közgyűlése a nemesek és adózók részére juttatott gyógyszerek árának, illetve a nemes személyek részére kiszolgáltatott orvosi szerek árának rendezésével is. Szabó és Baintner orvosoknak feladatul adatott, hogy az általuk „írt vények szolgabírói aláírással érvényesíttessenek, leginkább arra ügyelvén, hogy a 11 NmL Nm Kgy 2116/1848. sz. 12 Ld. 9. jegyzet 13 A megye egészségügyi viszonyainak bemutatása az alábbi főorvosi jelentések, közgyűlési iratok elemzése alapján készült: NmL Nm Kgy 1531/1842., 2350/1843., 3112/1843., 455/1844., 1105/1844., 686/1845., 1215/1845., 1229/1847., 2774/1847. sz. 14 NmL Nm Kgy Jkv. 268/1841. sz.