Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a reformkori Nógrád megye egészségügyi helyzetéről Baintner Ferenc megyei főorvos jelentései alapján

ADALÉKOK A REFORMKORI NÓGRÁD MEGYE EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL BAINTNER FERENC MEGYEI FŐORVOS JELENTÉSEI ALAPJÁN LEBLANCNÉ KELEMEN MÁRIA Baintner Ferenc 1805-ben született Hradeken, Liptó megyében. Apja Baintner Károly Liptó megye kamarai főorvosa. A pesti egyetemen végezte tanulmányait. 1830-ban orvostudor lett. Ugyanezen évben mint Nógrád megye másodorvosa Losoncra, 1839-ben mint első tiszti főorvos Balassagyarmatra került. 1845. január 16-án gr. Keglevich Gábor főispán Baintner Ferenc főorvost és gr. Forgách Ödönt táblabírákká nevezte ki.

1 1880-ban a budapesti egyetem a jubiláris díszoklevéllel tüntette ki.

2 Ez alkalommal méltatták munkásságát megyei és orvosi berkekben egyaránt.

3 Ugyanebben az évben „őfelsége királyi tanácsossá nevezte ki."

4 A balassagyarmati orvosok küldöttsége dr. Bognár Mihály vezetése alatt tisztelgett a veterán orvos előtt.

5 Balassagyarmaton halt meg 1883. március 1-én. Mielőtt a vármegye reformkori egészségügyi viszonyait tükröző főorvosi jelentésekből vizsgálnánk néhányat, utalnunk kell pár fontos, a reformkori Magyarország, illetve Nógrád megye egészségügyi helyzetével foglalkozó irodalomra.*' Ezekből tudjuk, hogy 1786-tól kellett a megyei főorvosnak rendszeresen jelentést készítenie a vármegye számára a törvényhatóság közegészségügyi állapotáról. Az 1826. évi 1979. sz. helytartótanácsi rendelet módosította a készítendő jelentések szempontjait. 1 Nógrád megyei Levéltár (továbbiakban NmL) Nógrád Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai jegyzőkönyvek (továbbiakban Nm Kgy Jkv) 123/1845. sz. 2 Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái I. kötet Bp., 1910. 342—343. 3 Orvosi Hetilap 1880. 12. sz. 271. hasáb, Nógrádi Lapok és Honti Híradó Balassagyarmat, VIII. évf. 12. sz., 1880. márc. 21. 4. 4 Szinnyei: Id. mű, Orvosi Hetilap 1880. 29. sz. 691. 5 Nógrádi Lapok és ... VIII. évf. 33. sz. 1880. aug. 15. 3. G Gortvay György: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története I. kötet. Akadémiai Kiadó, Bp., 1953. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek I—IV. k., • Bp., 1929—1940. Hahn Géza: A magyar egészségügy története. Medicina, Bp., 1960. Lóránd Nándor: További adatok a múlt századbeli magyar kolerajárványok történetéhez. Orvostört. Közi. 69—70 (1973) 311—321. Zboray Bertalan : Az egészségügyi igazgatás és a gyógyszertárak ellenőrzése Magyarországon. História Pharmaceutica — Orvostört. Közi. — Bp., 1977. 69—83. Nógrád megyére vonatkozóan: Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a reformkori Nógrád megye egészségügyi helyzetéről, Bérczy János főorvos munkásságáról. Orvostört. Közi. 80 (1976) 91—99. Leblancné Kelemen M. : Bérczy János élete és munkássága. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1979. (Nyomdában).