Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Rádóczy Gyula: Régi gyógyszerészi mértékegységek és kialakulásuk története

való érthető eltávolodása, Béccsel mind szorosabb kapcsolatba hozta Pozsonyt. Ezek a körülmények spontán kialakították Pozsonyban a bécsi mértékegységek haszlatát. Amikor az 1715. évi országgyűlés az 1655. évi IV. decretum 31. tc.-ére való hivatkozással elfogadta, ill. elrendelte a pozsonyi hossz-, súly- és űrmértékek használatát (1715. VIII. tc), tulajdonképpen hatályon kívül helyezte mindazokat a korábbi törvényeket, amelyek Magyarország területén a budai mérték kötelező használatát rendelték el. így a magyar országgyűlés nem kellő éberségét kihasználva, ezzel az ürüggyel fogadtatta el az uralkodó Magyarország területén is a bécsi mérték kötelező használatát, pozsonyi mérték néven. Ezzel a metrikus rendszer bevezetéséig (1876. január 1.) a bécsi mérték lett hivatalos hazánkban is. Ez a súlyegység az 560,01168 g-os bécsi kereskedelmi font volt, ami 32 latra oszlott. A márka — mint a font fele — 16 lattal volt egyenlő. A gyógyszerfont pedig — mint látni fogjuk — 24 latra oszlott. 3. ábra Egy teljes kereskedelmi font (csonkakúp alakú) súlysorozat A gyógyszerfont továbbra is követte a klasszikus, római sémát: 12 uncia jelentett egy gyógyszerfon tot, tehát 1 márka 2

/

3 (pontosabban: 0,6682258) gyógyszerfonttal volt egyenlő. A kereskedelmi font ezzel szemben a karonling font alapján 16 unciás volt, így 1 márka 1

/

2 kereskedelmi fonttal volt egyenlő. A gyógyszerfont tehát már a középkorban is elkülönült a kereskedelmi fonttól. II. Frigyes (német-római császár: 1212—1250) arab minta szerint rendezte 1224-ben a gyógyszerészetet. Többek között elrendelte, hogy az egyöntetűség kedvéért minden készítményt a salernói egyetem híres tanárának, Nicolaus Praepositus (vagy franciásan Prévost) francia orvosnak az 1087 és 1100 között Párizsban írt Antidotarium c munkája alapján készítsenek. (A munkát 1594-ben Bázelben ki is nyomtatták.