Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Vida Mária: Az orvosi gyakorlat és a gyógyítószentek ikonográfiája a XIII—XIV. századi magyarországi falfestészetben
fogadalmi kép ennek a szimbólumnak a sematikus alkalmazásával készült. Ezt a feltételezést igazolni látszik az is, hogy a két ágra vált életfa tetején középen itt is megjelenik a „Napba öltözött asszony" alakja, lábai alatt az apokaliptikus félholddal. A szászsebesi főoltáron hasonlóképpen ábrázolták a Jesse fáját virágával, Máriával, a Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata Conceptio) szimbólumával. 20 Megerősíti ezt továbbá az is, hogy Mária alá •— hasonlóan a két főág találkozásához — Metterciaábrázolás került, a „szent atyafiság" előző és következő generációjaként. A „virga Jesse" ágaira azonban nem Krisztus ószövetségi „ősei" kerültek, hanem a donátorpár patrónusai az Immaculátától és a Metterciától jobbra-balra, arányos elosztásban. A védszentek kiválasztásánál feltétlenül szerepet játszott, hogy a készíttető donátor foglalkozására nézve gyógyszerész volt. 20 ^ így a megfestett huszonkét védszent közül éppen tizennégy vagy gyógyítószent vagy szociális érzékről, irgalmasságról nevezetessé vált szent. Közvetlenül a donátorpár feje felett legelsőként az orvostudomány és a gyógyszerészet két védszentjének, Szent Kozmának és Damjánnak a fél alakja került, kezükben a medicina jelképeivel: az urináléval és a patikaedénnyel. Az életfa ágain fakadó virágok kelyheiben többek között Szt. Erasmus, Szt. Ottilia, Antiochiai Szt. Margit, Árpádházi Szt. Erzsébet, Remete Szt. Antal, Szt. Sebestyén, Szt. Rókus, Szt. Bálint (nyavalyatörősek patrónusa) Szt. Jób fél alakja látható; közvetve idesorolható még a hirtelen halál ellen védő Szt. Kristóf, a szegényeken, elesetteken segítő Szt. Miklós és Szt. Jodok (olykor járványkórházak patrónusa volt). 20/b Befejezésül említsünk meg még egy fogadalmi oltárt, melyet Thurzó Margit alapított névadója, Antiochiai Szt. Margit tiszteletére Malompatakon (Mlynica) 1515-ben. 21 A donátornő kicsinyített térdeplő alakja ott látható az oltár belső, jobb alsó szárnyképén, szemben a mártíriumságát váró védszenttel. A Szent Margit életéből vett jelenetek és az oltárszekrényben álló, az ember és sárkány képében jelentkező, gonoszságot eltipró mártír csaknem embernagyságú, festett faszobra alapján egyáltalában nem lenne biztos, hogy szentünknek valamiféle köze lehet a szülőnők védelméhez. 22 Azonban az oltáron ábrázolt szentek alapján joggal nevezhetjük a Malompataki fő20 Bálint S. : i. m. 55. — Az apokaliptikus félhold talán a törökség szimbóluma lehetett, iamelyen a Mária jelképezte kereszténység győzelmet fog aratni. ; Radocsay D. : Táblaképek . m. 166.; Éber L.: i. m. 388. 20 / a Kemény Lajos a kassai képíró céhről. Archeológiai Értékesítő, XXII, 1902, 5. sz. 412.; V. ö. Mihalik J. : A kassai dóm régi síremlékei. Archeológiai Értesítő, XVII. 1897. 1. sz. 46. — A képet Czottmann Bertalan festette annak emlékére, hogy patikáját 1516-ban vejének átadta; Éber L.: i. m. 393. — A városi címer kiemelt helyre került, lehetséges, hogy Czottmann a képet annak tiszteletére rendelte, hogy városi tanácsos lett és így a városi címer használati jogát is bírta; Gerevich T.: Il duomo di Cassovia. Corvina N. S. I. 1938. 628.; Berkovits L: A kassai Graduate és a XVI. századi kassai festészet. Gerevich Emlékkönyv. Bp. 1942. 70—71.; V. ö. Éber L. i. m. 393—394. — A festő talán Babocsay János volt, a latin nevek helytelen írásmódja (Sebestianus, Pongracius) mindenképpen magyar mestert feltételez. 2 °/b Éber L. i. m. 389—393., kép: 386. 1. előtt. 21 Radocsay D.: Táblaképek i. m. 386—387.; Rados J.: Magyar oltárok. Bp. 1938. 53. kép: LV. t. Készítette a Malompataki főoltár mestere (Műk. 1515—1520). 22 Radocsay D.: Táblaképek i. m. 387. Mérete: 231 x87 cm; Radocsay D.: Faszobrok i. m. 197. Mag.: 159 cm, hársfa.